2015. április 23., csütörtök

FEKETE EDIT grafikus életmű kiállítása

SI
H I T E L E S H I H E T E T L E N
70
év
előtt, alatt, után
a múlt, a jelen, a jövő

F E K E T E  E D I T
grafikus életmű kiállítása
a kiállítást rendezte és megnyitja: Faludy Judit
művészettörténész
2015. április 24-én pénteken 15 órakor
a Holokauszt Emlékközpontban
Budapest, Páva utca 39.
Megtekinthető 2015.május 31-ig, Kedd- Vasárnap 10-18 óráig
A kiállítást támogatta a Holokauszt Emlékközpont,
a család és
a Nagy Gyula Művészeti Alapítvány

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, is Millenniumi Díjat kap a szellemi tulajdon világnapja alkalmából.

SI

Az ENSZ genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezete 2000. évi
közgyűlésén döntött arról, hogy április 26-át a világ társadalmi
fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló műszaki
alkotók és művészek munkásságának és eredményei védelmének szentelt
világnappá nyilvánítja, amely tisztelgés az emberi tudás és képzelőerő,
a kreativitás előtt.
Az azóta eltelt években a világ iparjogvédelmi és szerzői jogi hatóságai
– csakúgy, mint a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

– változatos programokkal, rendezvényekkel, akciókkal és
kezdeményezésekkel valósították meg a közösen vállalt célkitűzést: az
alkotóerő reflektorfénybe állítását, a szellemi tulajdon oltalma
népszerűsítését és fáradságos művelésének társadalmi figyelemmel való
elismerését. Kezdetektől célul tűzte ki az ars és a techné
összekapcsolását a magyar művészeti és technológiai kultúra örökségének
ápolásában, közvetítésében és védelmében jeleskedő intézmények előtti
tisztelgéssel, az ugyancsak 2000-ben alapított Millenniumi Díjával.

Az emberi alkotó tevékenység egyaránt hajtóereje a haladásnak a
tudományban, az üzleti életben, a technológiában és a művészetekben,
azaz az ember minden emberi törekvésében. E korlátlan erőforrás
felismerése, fejlesztése és gazdasági tőkeként való hasznosítása
kulcsfontosságú korunk világában ahhoz, hogy javíthassunk az emberi élet
minőségén.
A világnap budapesti ünnepségén - amelyet ebben az évben a magyar
szabadalmi rendszer létrejötte, az 1895. évi XXXVII. törvénycikk
megalkotása 120. évfordulója alkalmából az Országház Felsőházi Termében
rendeznek - kerül sor a 2015. évi Millenniumi Díjak átadására, 2015.
április 23-án, 16 órai kezdettel.

A díjat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke alapította a magyar
millennium évében a szellemi tulajdon védelmében fontos szerepet játszó
intézmények elismerésére.


A Millenniumi Díj kitüntetettjei 2015-ben

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár célja a
betegségek, a gyógyítás és a test történetével kapcsolatos eszközök,
dokumentumok és műalkotások gyűjtése, feldolgozása, megőrzése, kutatása
és hozzáférhetővé tétele a széles közönség számára. Az intézmény az
orvostörténelmet az egyetemes történelem olyan részének tekinti, amely
természettudományos, kulturális és művelődési jelenségek komplex
vizsgálatával deríthető fel és mutatható be, mely egyben a múlt
ismeretének újszerű, szokatlan, egyetemes és mindenki számára izgalmas
területe. Az intézmény működése során folyamatos megújulásra törekszik,
ennek keretében időszaki kiállítása során szoros együttműködésben áll a
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatóival, akik az utóbbi évek sikeres
kiállításainak installációs, arculati elemeit tervezték, valamint
kísérleti projekteket is folytat az interaktív múzeumélményhez
kapcsolódóan.

Az intézmény a 2015-ös nemzetközi Semmelweis-emlékévben ünnepli
megnyitásának 50. évfordulóját, amelyre többek között saját történetét
feldolgozó, rendhagyó kiállítással is készül.

Várkert Bazár rekonstrukciójához kapcsolódva tavaly a múzeum teljes
homlokzati felújításon esett át, és környezete is megszépült. Így a
megújult épületben várja a közönséget állandó, illetve a „Vágod? Az olló
és a design” című, aktuális időszaki kiállítása, május 6-án pedig „Selye
János és a stresszelmélet” munkacímmel nyílik új tárlata. A kiállítás
Selye János élettörténete és kutatói tevékenysége mellett egy élettani
jelenség, a stresszhatás sejtszinten való jelentkezésének felfedezését
is végigkíséri.
A múzeum 2015-re tervezett kiállítása a „SOM 50” munkacímmel novemberre
egy olyan kiállítást tervez, amely az intézményről szól, de nem úgy,
mint hinné az ember. A múzeumot nem a tárgyak, hanem az emberek teszik,
ennek megfelelően a SOM 50 is azt tervezi megmutatni, hogy kik dolgoztak
itt, mit gondoltak a világról, a gyűjteményről, a tudományról, mit
akartak csinálni, és hogyan látta mindezt a szakmai közönség, a sajtó és
a laikus látogatók. Februárban elindult a SOM mentori programjának idei
sorozata, amely elsősorban az orvosi egyetemre készülő diákoknak szól:
egy-egy orvos a saját szakterületéről tart számukra előadásokat. Az
egyetemi nyílt napokon ugyanis meg lehet tudni azt, hogy milyen
egyetemistának lenni, de azt nem, hogy milyen lesz orvosként dolgozni,
itt azonban kiderülnek az egyes szakágak nehézségei és szépségei is.
Az intézmény 2010-ben elnyerte az Év Múzeuma címet.
(A díjat átveszi: Varga Benedek főigazgató)




Debreceni Egyetem, Agrártudományi Központ

Az Agrártudományi Központ kutatási tevékenysége az agrárgazdaság teljes vertikumát felöleli. Pályázati úton évente megközelítően 600-700 millió Ft támogatást nyernek el. Ezek döntő része többéves, konzorciumban, vállalatokkal együtt végzett kutatómunkát finanszíroz.
Jelenleg 43 db pályázati forrásból és 50 db kutatási szerződés által támogatott tudományos projekt megvalósítása folyik. Az állattenyésztés, a növénytermesztés, a kertészet, a környezetgazdálkodás, a természetvédelem, a vadgazdálkodás, az élelmiszertudomány, a minőségbiztosítás, a gazdaságtudományok és a természettudományok terén folynak kutatások.
Projektjeik 65%-a uniós forrásból valósul meg. Ezek közül kiemelkedő az Európai Bizottság 7. Keretprogramján belül támogatott 5 db, nemzetközi konzorcium keretében megvalósuló projekt. Ezek a kutatások több tudományos területet is magukba foglalnak, mint pl. a precíziós mezőgazdaság és földhasználat, az egészséges élelmiszer és életmód, az integrált növényvédelmi rendszer, az élelmiszer szektor KKV-i innovációs képességének javítása, valamint az távérzékelési adatok alapján történő élőhely monitoring.
Az Agrártudományi Központ több száz hazai és nemzetközi partnerrel működik együtt: felsőoktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel, nagyvállalatokkal, valamint közép- és kisvállalkozásokkal.
Az Agrártudományi Központ19 magyar szabadalom jogosultja.
(A díjat átveszi: dr. Vad Attila főigazgató-helyettes)


S’39 Hybrid Design Manufacture (korábban: Szövetség’39)

Az S’39 Hybrid Design Manufacture elsősorban komplex művészeti tervezéssel foglalkozik, melynek tárgya jellemzően a téralkotás valamely formája: installációk, épületekhez kapcsolódó művészeti tervezés, köztéri műalkotások és akciók. A csoport jelenlegi tagjai: Baróthy Anna, Kolozsvári Csenge, Bozsó Melinda és Csernák Janka. Hozzájuk csatlakoznak a műhelyben alkotó művészek, művészcsoportok. Az S'39 nyitott műhely, befogadó közeget kínál kísérleti koncepcióik kifejlesztésére. A műhely számos újító szellemű rendezvénynek ad helyet. A Szövetség ’39-ben jelenleg tevékenykedő alkotók profilja: építészet, szobrászat, médiaművészet, számítógépes grafika, webdesign, kísérleti programozás, animáció, üvegtervezés.

Főbb projektjeik:

-       CALTROPe – kísérleti bioépítészeti struktúra: A projekt a mangrove erdők természetes élőhelyének újbóli terjedését segíti a fák meggyökerezését elősegítő moduláris rendszerrel. A koncepciót győztesnek választották a Jaques Rougerrie Alapítvány által meghirdetett innovációs építészeti pályázaton „Építészet és tengerszint-emelkedés” kategóriában. (Magyar Formatervezési Díj 2014, terv kategória, díjazott alkotás)

-       MOIRÉ_CMYK: A zeneművészeti oktatásnak helyet adó épület homlokzati üveg kiképzése az interferencia jelenségére épít, olyan vizuális képletet alakít ki, mely árnyaltságával, egyszerűségében egy repetitív dallam rajzolatát idézi meg.
(Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Ligeti György épület, Budapest, 2011)

-       MEMBORIÁN: Mádon, egy borospincében elhelyezett rezonátor, mely réz tartályokból és csőrendszerből áll. A pince falán érrendszer szerűen végigfutó csövek egyszerre gondoskodnak a víz folyamatos áramlásáról és az elektronikus jelek szállításáról. A MEMBORIÁN azokat a személyes és természeti együtthatókat idézi meg, amelyek a bor létrejöttét segítik.
(A díjat átveszi: Baróthy Anna igazgató)



Snétberger Zenei Tehetség Központ

Az Alapító – Snétberger Ferenc világhírű gitárművész - egy erős, Magyarországon és külföldön egyaránt elismert, példaértékű iskolát kívánt teremteni, amelyben a fiatal, hátrányos helyzetű roma zenei tehetségek világszínvonalú képzés és mentori támogatás segítségével megalapozhatják zenei karrierjük elindítását. Céljuk a képzési programban résztvevő diákok tanulmányainak, valamint a számukra mentori segítséget nyújtó szakemberek munkájának, szakmai továbbfejlődésének támogatása.
A központ - Snétberger Ferenc szakmai irányításával – 2011-től évente 60 tehetséges 12-20 éves roma fiatalnak nyújt lehetőséget zenei tehetségük kibontakoztatására.  Az oktatók olyan elismert zenész-tanárok, mint Snétberger Ferenc, László Attila, Lukács Miklós, Farkas Rózsa, Oláh Tzumó Árpád, Lamm Dávid, Rozsnyói Péter, Barcza Horváth József, Mohay András, ifj. Balázs János, Lakatos György és olyan kiváló nemzetközi vendégelőadók, mint Paolo Vinaccia, Tony Lakatos vagy Roby Lakatos.
A Snétberger Zenei Tehetség Központ korszerű épületegyüttese a korábbi felsőörsi diáktábor területén kapott helyet.  A program iránti nemzetközi és hazai érdeklődést, elismerést bizonyítja, hogy a beruházást a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2,7 millió euróval, a magyar állam 0,5 millió euróval támogatja. A Nyílt Társadalom Intézet (OSI) is jelentős anyagi és szakmai segítséget nyújt a központ működéséhez. 
Az intézet első 10 éves működtetését a Camp Europe Felsőörs Oktatási Közhasznú Nonprofit Kft. vállalta. A gyerekek számára az évi 12 hetes oktatás teljes mértékben ingyenes. Mivel a zenei tehetségek felkutatása és a nemzetközi színvonalú képzés költségei igen magasak, ezért különösen nagyra becsülünek minden – a társadalmi, gazdasági- és közélet szereplőitől érkező  – támogatást.
A Snétberger Zenei Tehetség Központ folyamatosan várja a dzsesszre, világzenére és klasszikus zenére is nyitott, hangszeren már játszó fiatalok jelentkezését.
A 2010- 2011-ben, mintegy 10 hónap alatt, a norvég és a magyar kormány támogatásával felépített és teljes körűen berendezett 2100 m2-es képzési központ Felsőörsön a kurzusok idején kívül nyitva áll az érdeklődők előtt, privát és céges rendezvényeknek is helyet ad.
(A díjat átveszi: Mészáros Zoltán ügyvezető igazgató)

 

2015. április 21., kedd

A Magyar Nemzeti Balett bemutatója az Operaházban A hattyúk tava

SI


2015. április 25.

A hattyúk tava című világhírű klasszikust mutatja be a Magyar Nemzeti Balett április 25-én az Operaházban. A Rudi van Dantzig és Toer van Schayk alkotta monumentális átdolgozást még sosem játszotta az együttes. A balettirodalom világszerte legnépszerűbb balettjét kilenc alkalommal négy szereposztásban játsszák, a szóló szerepekben a társulat legkiválóbb táncosai. Valamennyi előadásra rekord idő alatt kelt el minden jegy.

A hattyúk tava magyarországi bemutatója 1951. június 21-én volt. Az eredeti, Petipa-Ivanov féle előadás Aszaf Messzerer betanításában és koreográfiájában került színre, és 1969-ben, majd 1973-ban új díszletekkel és jelmezekkel újították fel. 1995-ben Vámos György (Yuri Vámos) változatát, majd 2001-ben ugyancsak a Petipa–Ivanov koreográfia nyomán ifj. Harangozó Gyula és Pongor Ildikó által készített koreográfiát mutatta be a Magyar Nemzeti Balett társulata, amely 2009 áprilisáig 397 alkalommal játszotta a darabot.
Van Dantzig és van Schayk alkotása szintén az eredeti koreográfiából építkezik, de sokkal nagyobb színpadi létszámot használ, monumentálisabb annál. S míg az eredetiben nem szerepel a teljes Csajkovszkij-zene, ebben a koreográfiában olyan zenei részletek is felcsendülnek, amelyeket a régi változat ismerői nem hallhattak a darabban. A balett látványvilága – a társkoreográfus és díszlet-jelmeztervező Toer van Shayk jóvoltából – egészen pompás megfogalmazást kapott. A 17. századi holland-flamand stílus és ízlésvilág pompája és szépsége elevenedik meg a színpadon, Rembrandt, Vermeer színei és ihlete talán egy kicsit nemzeti vonásokkal is felruházza a koreográfiát.
Solymosi Tamás, az Operaház balettigazgatója az új színrevitelt kiállításában, a jelmezek és a díszlet kivitele alapján abszolút a tradicionális balettek közé sorolja, olyan produkciónak, amelynek egyértelműen az Operában a helye. „Nagy alkotás, sok „akcióval” és szólószereppel, amely ismét arra kínál lehetőséget a társulat számára, hogy megmutassa kvalitásait. A darabot éppen ezért négy szereposztásban is láthatja a közönség” – nyilatkozta. A balettigazgató, követve bevált gyakorlatát, az ismert szólisták mellett A hattyúk tavában is szólószerepre kért fel egy kartáncost, ezúttal Kim Minjung mutatkozik be Odette/Odile megformálójaként. A hattyúk tava budapesti színpadra állításában személyesen vett részt Toer van Schayk, aki az előadás néptáncbetétjeit koreografálta, és a jelmezeket, díszletet is jegyzi. Ugyancsak a darab betanítására érkezett Magyarországra Caroline Iura, a Holland Nemzeti Balett társulatának tagja, aki maga is többször táncolt a darabban, és Eleonora Demichelis koreológus, a Benesh-írásmód szakértője. Demichelis a produkció műsorfüzetébe készült anyaghoz interjút adott, amelyben elmondta: 2003-ban került Hollandiába a HET National Baletthez, ahol többek között Rudi van Dantzig A hattyúk tava című koreográfiájának harmadik és negyedik felvonásával foglalkozott. „A munkám valójában olyan, mint a betanító balettmesteré. A próbateremben, a színpadon és bizonyos részben az asztalnál zajlik. Egyrészt leírok, rögzítek egy koreográfiát, másrészt, ha szükséges, betanítom az adott darabot és ehhez használom az írásos lejegyzést. Ez azért fontosabb és pontosabb, mint például a filmről való tanulás, mert nem kell csupán a szememre, vagy az emlékezetemre hagyatkoznom, hanem van egy pontos kulcs a darabhoz.”
Az alkotás hazai vonatkozású érdekessége, hogy a darab férfi főszerepét az 1988-as hollandiai bemutatóra Solymosi Zoltán világhírű magyar balettművészre írták. Van Dantzig és Van Schayk műve kiemelkedően látványos színrevitel, amelynek különleges értéke a szereplők karakterének kidolgozottsága és a táncok tiszta szépsége. Az is érdekesség, hogy ez a változat nem a szerelmesek boldog egymásra találásával zárul, hanem az eredeti alkotói szándéknak megfelelően drámai befejezést kap: a herceg a végső küzdelemben a viharban kiáradt tóba fullad.
A „balettek balettje” hatalmas kihívást jelent a klasszikus balettegyütteseknek. A tökéletes technikai tudás mellett a szerepformálásra is nagy hangsúly kerül, különösen a kettős főszerep, Odette és Odile esetében. A fehér és a fekete hattyú két különböző karakterét egyetlen balerinának kell megformálnia, nem csupán a romantikus kettősség végleteit érzékeltetve, de a női jellem kettősségét is megmutatva. Hiszen a poétikus, törékeny, légies álomlény mellett ott áll a temperamentumával csábító hús-vér asszony, aki – ha csak egy pillanatra is – el tudja téríteni ígéretétől a herceget. A 2015-ös budapesti sorozatban a kettős női főszerepben Kim Minjung mellett bemutatkozik még Nakamura Shoko, Tanykpayeva Aliya és Kozmér Alexandra. A férfi főszerepet a bemutatón Kekalo Iurii, a második előadáson Timoeev Dmitry táncolja. A két utolsó összeállításban Oláh Zoltán, a Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja, és Leblanc Gergely mutatkozik be a szerepben. Az előadásokat Héja Domonkos és Déri András dirigálja.



Rudi van Dantzig – Toer van Schayk – Pjotr Iljics Csajkovszkij
A HATTYÚK TAVA
Klasszikus balett három felvonásban

Koreográfia Marius Petipa és Lev Ivanov nyomán: Rudi van Dantzig
Néptáncbetét koreográfia: Toer van Schayk
Zeneszerző: Pjotr Iljics Csajkovszkij
Jelmeztervező: Toer van Schayk
Díszlettervező: Toer van Schayk
A díszlet- és jelmeztervező asszisztense: Ruud Lutgens
Világítástervező: Jan Hofstra
Betanító balettmesterek: Caroline Iura, Eleonora Demichelis, Toer van Schayk

Karmester: Héja Domonkos, Déri András

Odette/Odile: Nakamura Shoko, Tanykpayeva Aliya, Kozmér Alexandra, Kim Minjung
Siegfried: Kekalo Iurii, Timofeev Dmitry, Oláh Zoltán, Leblanc Gergely
Rothbart: Radziush Mikalai, Liebich Roland, Cserta József, Szakács Attila
Alexander: Bakó Máté, Lagunov Ievgen, Myasnikov Boris, Taravillo Carlos
Pas de trois lányok: Boros Ildikó, Balaban Cristina, Felméry Lili, Pap Adrienn, Carulla Leon Jessica, Golovyna Yuliya

További előadások: április 26., 29. 30., május 2., 3., 7., 9., 10.


Háttéranyag A hattyúk tavához

1875-ben Csajkovszkij felkérést kapott egy balettzene elkészítésére Vlagyimir Petrovics Begicsevtől, a moszkvai Cári Színház igazgatójától, aki a balett szövegkönyvének egyik írójaként is szerepelt. A hattyúk tava volt tehát a komponista első balettzenéje. Lírai és mégis drámai zenét komponált, amelyben a jó és a rossz küzdelme éppúgy megjelent, mint a visszatérő zenei motívum alkalmazása a főszereplő jellemzésére. 1876 áprilisára a kompozíció elkészült.
A hattyúk tava című balett születését két tánctörténeti dátum jelzi. Az első bemutató 1877-ben Moszkvában volt; Julius (Wentzel) Reisinger koreográfiája egyes források szerint megbukott a Bolsoj Színházban, tény azonban, hogy a darab hét évig színpadon volt Moszkvában.
A második immáron sikeres szentpétervári bemutatót megelőzte még egy moszkvai kísérlet 1880-ban. Ennek a változatnak az érdekessége, hogy Siegfried herceg szerepét a magyar származású Békefi Alfréd táncolta, aki főként karaktertáncosként dolgozott ebben az időben a cári színházak szolgálatában.
Az a színpadra állítás, amely sikert, sőt halhatatlanságot hozott az elvarázsolt hattyúlányok történetének, 1895. január 27-én zajlott le a szentpétervári Mariinszkij Színházban. A koreográfiát Marius Petipa (1818-1910) és Lev Ivanov (1834-1901) közösen készítette. Az 1895-ös változatban Csajkovszkij muzsikáját a koreográfusok saját elképzeléseikhez igazították.
A 19. század második felében született Petipa-koreográfiákat, így A hattyúk tavát is születésekor még nem rögzítették. Az élő hagyomány gondoskodott arról, hogy a művek megmaradjanak a repertoárban. Táncos generációk „lábról-lábra” adták tovább a lépéseket, amelyet az a tény is nagyban segített, hogy a darabok szinte folyamatosan műsoron voltak. Pedig Vlagyimir Ivanovics Sztyepanov (1866-1896) a szentpétervári Cári Színház táncosa 1892-ben kidolgozott egy lejegyző rendszert, amellyel sikerülhetett a koreográfiákat leírni. Petipa azonban nem lelkesedett azért, hogy műveit ilyen módón rögzítsék. Később azután Nyikolaj Szergejev (1876-1951) táncos és koreográfus ezzel a rendszerrel mégis rögzítette a fontosabb Petipa-darabokat. A 21 általa lejegyzett balettet tartalmazó kollekció az 1917-es forradalom után nyugatra került. 1969 óta ez a gyűjteményt a Harvard Egyetem Könyvtárának Színházi Gyűjteményében őrzik.

Rudi van Dantzig „Hattyúja”
Rudi van Dantzig (1933-2012), holland táncos és koreográfus különleges és meghatározó alakja volt a 20. századi holland táncművészetnek. Van Dantzig 1955-ben alkotta első táncdarabját (Night Island, Debussy zenéjére), amelyet azután még legalább 50 alkotás követett.
Van Dantzig saját bevallása szerint a modern és a klasszikus balett között egyensúlyozva építette fel koreográfusi életművét. Gyakran alkotott újra korábbi klasszikusokat, amelyek megtartását fontosnak gondolta a nemzeti társulat számára. Főleg úgy, hogy a klasszikus nyelvezettel fejezze ki a modern ember szorongásait, menekülését a boldogság és az álmok világából. Ilyen volt a Rómeó és Júlia, vagy az 1988-ban  színpadra állított A hattyúk tava.
Utóbbival egy olyan verziót akart a színpadra állítani, amely a 20. századi közönséghez szól, mégpedig a klasszikus balett nyelvén. Munkatársa Toer van Shayk (1936- ): holland táncos, koreográfus, vizuális művész, aki díszleteket és jelmezeket is tervez. 1959-ben azonban ott hagyta a táncos pályafutását, hogy a hágai Képzőművészeti Akadémián festészetet és szobrászatot tanuljon. 1966-tól az amszterdami Holland Nemzeti Balett szólistája és szcenográfusa, 1971-től koreográfusa. Szcenikusként is mindig különlegeset alkotott, akár saját műveiben, akár van Dantziggal együttműködve. Van Dantzig halála után pedig a művészi örökség továbbéltetésében is részt vesz.

Érdekességek A hattyúk tava legendájáról
Egyes lexikonok szerint történetünk irodalmi alapja a népszerű német szerző Johann Karl August Musaus (1735-1787) meséje, Az ellopott fátyol (Der geraubte Schleier) lehetett. Ezt támasztják alá a balett szereplőinek német nevei is (Siegfried, von Rothbart, Benno von Sommerstern). A másik lehetséges forrás Alekszandr Nyikolajevics Afanaszjev (1826-1871) mesegyűjteménye, amelyben a folklorista-szerző az 1850-es években közel hatszáz orosz népmesét gyűjtött össze.  Ebben is találunk olyan mesét, amely az elvarázsolt hattyúlányok történetét mondja el. Valószínűsíthető, hogy a forrásokra támaszkodva maga a zeneszerző Csajkovszkij gondolhatta ki az alaptörténetet. Vagy legalább is nagyban hozzájárult a történet kialakításához. Ugyanakkor a német kultúrájú Reisinger is szóba jöhet librettistaként, hiszen más darabok szövegkönyvének összeállítójaként korábban már szerezhetett gyakorlatot ebben. Egy másik szövegkönyv változaton pedig a Vlagyimir Petrovics Begicsev, a Moszkvai Cári Színház igazgatója és Vaszilij Geltzer táncos neve szerepel. Utóbbiak a 19. századi balett-szövegkönyv hagyományokat követték.

A hattyúk tava történetéhez is alapul szolgáló hattyú motívum világszerte sok helyen felbukkan a mitológiai történetek, legendák és mesék világában. A hófehér tollú, hajlékony nyakú, nemes külsejű madár szimbólumként is számos jelentésváltozattal bír, amelyekkel a régi idők embere éppen olyan gyakran találkozhatott, mint az újabb korok irodalmi műveit forgató, műalkotásait szemlélő közönség.
A különleges megjelenésű madár a női báj jelképeként már akkor feltűnt, amikor Aphrodité (Venus) és Artemisz (Diana) istennőket ábrázolták hattyúval. Apollón isten szent madaraként is számon tartják. Mikor Apollón Délosz szigetén megszületett, a szigetet hattyúk vették körül, hogy eltakarják azt Héra elől és Nap-Apollón kocsiját is hattyú húzta az örök tavasz szigetére.
Homérosz 21. himnuszában is szól az énekes hattyú hangjáról. Aiszkhülosz szerint a hattyúnak a szépsége mellett másik nagyon jellegzetes tulajdonságára, „hogy megérzi közeledő halálát, és csodálatos énekben fejezi ki szomorúságát.” Innen ered a hattyúdal fogalma.
Ugyancsak a görög mitológiából tudjuk, hogy Zeusz hattyú képében közeledett Lédához és szerelmükből nemcsak újabb mitológiai szereplők, hanem a későbbi korokban irodalmi és képzőművészeti alkotások egész sora született Michelangelótól Munkácsy Mihályig, Rilkétől Baudelaire-ig.

A germánok abban hittek, hogy szűzleányok jövendőmondó hattyúvá változhatnak. Ezzel a hittel is rokoníthatóak azok a mesék, amelyekben valamilyen természetfeletti birodalomból származó hattyúleányok levetik tollruhájukat, és emberi alakot öltenek. Ez a mozzanat megtalálható az Ezeregyéjszaka meséi közt, valamint számos más nép meséiben is. Az említett motívumok – alakváltás, madárlányok – már közelebb visznek a balettünk történetéhez, amelyben éppen az átváltozás szimbóluma kap majd fontos szerepet.
A kelta és a germán mondavilág is tele van alakváltoztató szereplőkkel. Különösen szép az a kelta ősmonda, amelyben egy Aingusz nevű tündérkirályfi madár alakot öltött tündérlány után vágyakozva keresi a boldogságot. „A Halottak napján a Sárkánytóban úszkáló háromszor ötven fehér madár” és a hozzájuk hasonulni vágyó ifjú házasságának története, amelyben a királyfi válik hattyúvá, boldog véggel záruló történet. De eszünkbe juthat a híres Wagner-opera, a Lohengrin is, amelyben a címszereplő a Hattyúlovag. A hattyú vontatta arany csónakban, talpig aranyba és fehérbe öltözött, pajzsára támaszkodó lovag látványa éppen elegendő a halhatatlansághoz, de arra már alig emlékszik valaki, hogy az operához szolgáló eredeti mondában maga a lovag öltött hattyú alakot.

A hindu mítoszokban a hattyúk azoknak a bölcseknek a jelképei, akik úgy tudtak élni, hogy nem ragaszkodtak a földi javakhoz. A szanszkrit nyelvben a hamsa vagy hansa szó hattyút jelent és számos istenség, mint például Saraswati, a zene és a művészet hindu istennője is hattyúháton utazott. A védikus irodalom is említi a hattyúkat, azokat pedig, akik nagy lelki erővel rendelkeznek gyakran „Nagy Hattyú" néven említi. A hattyú a tisztaság és a transzcendencia szimbóluma ezek szerint a tanítások szerint. Egy indiai legenda arról szól, hogy a hattyú el tudja választani a tejet a víztől. A hattyú az önmagát megvalósított lelket szimbolizálja, aki külön tudja választani a valóságot és az illúziót. Egyben a világi kötelékektől teljesen szabad és független lélek jelképe is, amely felemelkedve eggyé válhat az istenekkel.

Az ír legendárium sem nélkülözi a hattyú alakját. Eszerint Lir (Llyr, Lear), a Tenger- isten 900 évre hattyúvá változtatta mostohagyermekeit. Egy másikban a sidhek (föld alatt élő, természetfeletti lények) királya és Etain, Írország legszebb lánya hattyúvá változnak, hogy elmeneküljenek a király haragja és seregei elől. Az átváltozás, a hattyúvá változás tehát itt is felbukkanó közös motívum.
Az egyik német legendában egy vadász meg akar ölni egy hattyút, aki váratlanul szépséges leánnyá változik. Megígéri a vadásznak, hogy a felesége lesz, ha egy évig meg tudja őrizni a találkozásuk titkát. A vadász azonban nem tudta megtartani a fogadalmat, és el is veszítette a hattyúlányt. Bizonyára ezúttal is ismerősnek tűnhet a történet.

A szlávok hasonló történetet tudnak egy Mihail Ivanovics nevű vándorról vagy csavargóról. Ő is le akart lőni egy hattyút, de az figyelmeztette, hogy ne tegye meg, különben egész életében balszerencsés lesz. Mihail Ivanovics leengedte a fegyverét, mire a hattyú szépséges leánnyá változott. A történetnek több befejezése is lehetséges, a szláv keresztények szerint a legény elviszi a hattyúlányt Kijevbe, hogy megkereszteljék, aztán elveszi feleségül. De, hogy a többi megoldás szerint boldogan élhettek-e egymással, azt nem tudjuk.

A hattyúlovagoknak és hattyúhercegnőknek, mágikus alakváltoztatásoknak tehát se szeri, se száma a legendás történetekben. A Grimm testvérektől Andersenen át a magyar Benedek Elekig számos mesében is felbukkannak a legkülönbözőbb hattyúalakok. A történetekben éppen az a szép és izgalmas, hogy bennük sokféle motívum, elem, mitikus, történelmi és fantasztikus réteg rakódik egymásra, amelyből nagyszerűen lehet meríteni, mint ahogy merítettek is egy-egy színpadi mű szövegkönyvéhez. De vajon a sok közül, pontosan melyik történet szolgált valójában alapul A hattyúk tava című baletthez és ki írta az eredeti változat szövegkönyvét?



A sajtóanyag részleteket tartalmaz Major Rita az Opera magazin számára készített cikkéből és az előadás műsorfüzetének ugyancsak általa készített anyagából.

Óbuda napja a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban

SI

ÓBUDA NAPJA 2015. május 2.

Múzeumunk a Krúdy-negyed részeként idén is csatlakozik az Óbuda Napja rendezvényhez. A programok ingyenesek, az MKVM kiállításai pedig ezen a napon díjtalanul látogathatók. Egész napos programok, zene, irodalom, kiállítások, gyerekfoglalkozások, vendéglátás, velocipédesek, verklimuzsika, konflis utazás, "Kamufon" verklis karaokee, sakk, újságok, és nyugágyak várják a Krúdy-negyedbe látogatókat.
PROGRAMOK A MÚZEUM ÉPÜLETE ELŐTT:

11.00-17.00 között: Kamufon verklis karaokee
A készülék, amin nem volt, nem lesz, de már van! Igazi „Hoppá” élmény! A verkli és a karaoke, illetve a lyukkártya és a számítógép közös tulajdonságait ötvözi a szerkezet.

10.00-18.00 között: Konflis utazás
Üljön be egy valódi, elegáns konflisba és lássa Óbuda varázslatos utcáit a ringatózó bársonyülésről egy igazi századfordulós polgár szemével!

PROGRAMOK A MÚZEUMBAN:

10.00-18.00 között: századfordulós hangulatú fotók készítése a látogatókról

10.00-14.00 és 15.00-18.00 között gyerekfoglalkozások
Gyógyteakészítés: Nagyanyáink - füvesasszonyok - régi receptjei alapján készítünk gyógynövényekből tavaszi-gyógyító teát, szépen becsomagolva és felcímkézve - még ajándékba is adható!
Színes reklámtáska-készítés: Saját motívumokkal krumplinyomdázunk, amivel vidám (és környezetbarát) papírtáskákat díszítünk. Ez lehet a következő ajándékok búvóhelye!
Ízek nagyanyáink konyhájából: Miután látogatóink felidézték az 1930-as évek hangulatát az állandó kiállításunkban található polgári otthonban, mi felidézzük az akkori ízeket, illatokat. Közösen teasüteményt készítünk Kugler Henrik szakácskönyvéből, majd korabeli divat szerint be is csomagoljuk.
Szalvétahajtogatás: Ha megihlették Önt az állandó vendéglátás-történeti kiállításunkban található terített asztalok, lesse el tőlünk a különböző szalvétahajtogatási technikákat (apáca- és püspöksüveget, kakastaréjt)!
Fakanálbáb készítés: Nagyanyáink unokáiknak gyakran készítettek bábokat az otthon fellelhető anyagokból: fakanálból, textilmaradékokból. Mi is ezt tesszük, hogy megidézzük fakanál bábjainkkal a korabeli alakokat: polgár asszonyt és urakat, cukrászokat, szakácsokat, inasokat és eladókisasszonyokat, fürdőzőket és turistákat.
Múzeumi „kincs”-keresés: Családok és baráti társaságok kipróbálhatják megfigyelőképességüket és térképolvasási képességeiket múzeumi „kincs”-kereső játékunkban. S hogy mik a mi kincseink? A múzeumunkban őrzött régi tárgyak, amelyek felidézik készítőik szakmai tudását és a felhasználók szokásait, mindennapjait.

10.00-16.00 között: „Nyomozás a békebeli Budapesten” (6-100 éves korig)
Játékos családi kalandtúra a békeidők fővárosának vendéglátóhelyein. Jöjjön el, bújjon bele egy korabeli magándetektív bőrébe és fedezze fel egyedül, barátaival vagy családjával az 1900-as évek hétköznapjait és derítse fel egy izgalmas rejtély megoldását!
A játék korhűen berendezett helyszíneit a vendéglátás-történeti állandó kiállításunk adja.

14.00-15.00 – Kalmár évszázadok
A kereskedelem évszázadain átívelő interaktív kosztümös tárlatvezetés, ahol eljutunk a reformkori zsibongó vásárok világától, az 1930-as évek nagy áruházain át, gyermekkorunk KÖZÉRTjéig – Kereskedelmi állandó kiállítás

15.00-16.00 – Tárlatvezetés a „Hideget meleg szívvel!” – 70 éves a MIRELITE című időszaki kiállításban

16.00-17.00 – Tárlatvezetés a vendéglátás-történeti állandó kiállításban

A Krúdy-negyed további programjairól honlapunkon olvashatnak!


Időszaki kiállítások

Visszapillantás a hetvenes évek reklámvilágára
Solymosi Xénia grafikusművész kiállítása

 

2015.03.19. – 2015.05.10.


Solymosi Xénia grafikái meghatározták és meghatározzák mindennapjainkat. Az általa életre keltett figurákat szinte mindenki ismeri (legfeljebb nem tud róluk). Munkái ott vannak régi tárgyainkon, könyveinkben, folyóiratainkban, valamint a kereskedelmi cégek logóiban. Reklámgrafikái legendákká váltak. Ő tervezte a MIRELITE kedves eszkimó figuráját, a Zamat Keksz- és Ostyagyár védjegyéül szolgáló török fiúcskát és megannyi játékos figurát, logót. Számos kereskedelmi cégnek dolgozott, de pályájának kezdeti szakaszát mégis az idegenforgalomhoz köthetjük, hiszen akkor még az IBUSZ-nak tervezett plakátokat, szórólapokat, prospektusokat. Az évek alatt dolgozott az OTP-nek, az Állami Biztosítónak, a Közlekedésrendészetnek, a Patyolatnak és megannyi itt fel nem sorolható cégnek. Rajzaival, játékos alakjaival mindannyiunk szívébe belopta magát. Ő az a grafikus, aki mindenből játékot csinált. Számos gyermekeknek szóló céges reklámajándékot tervezett, amelyek a direkt marketing és a fogyasztóvá nevelés korai eszközei voltak. A Triálnak megszámlálhatatlan társasjátékot rajzolt, ezeket otthonainkban mind a mai napig használjuk. Életmű-kiállítása 2008-ban, 80 éves korában volt. A művésznő ma is aktív, munkáival kicsik és nagyok a Dörmögő Dömötör gyereklapban találkozhatnak. A grafikusművész életművének jelentős darabjait idén a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak ajándékozta. Adománya és munkássága példaértékű. Solymosi Xénia volt az, aki megannyi más munkája mellett életre keltette a már említett cég mosolygós eszkimó figuráját is, mely szintén megtekinthető a térben és időben párhuzamosan futó „Hideget meleg szívvel!” – 70 éves a MIRELITE című időszaki kiállításunkban is.

„Hideget meleg szívvel!”
70 éves a MIRELITE


A MIRELITE MIRSA Zrt. és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum közös kiállítása


2015.03.12. – 2015.05.10.


Idén 70 éve jelent meg a MIRELITE hazánkban. Ma már kevesen ismerik eredeti jelentését. Nevét az egykori gyártójának rövidítéséből (Mezőgazdasági Ipar Rt.) és az ELITE szóból hozták létre. Az élelmiszerek gyorsfagyasztásának eljárása a 20. század vívmánya. Hazánk hűtő- és élelmiszeripara már a század elején, majd azt követően is élen járt az új technológiák és minőségi élelmiszerek bevezetésében. Ennek köszönhetően született meg 1945-ben a MIRELITE, amely kezdetben még valóban ELITE termék volt, később pedig népszerű élelmezési cikké vált. Ez volt az az időszak, amikor a kereskedelemben, az iparban és a háztartásokban elterjedtek a hűtőgépek, s amikor már a dolgozó társadalom, gyors, friss, egészséges, de minőségi étellel való ellátása szükségessé vált. A gyorsfagyasztott élelmiszerek megkönnyítették és megkönnyítik ma is hétköznapjainkat. A MIRELITE az idők során fogalommá és megbízható védjeggyé vált. Kedves eszkimós figuráját mindenki ismeri, hiszen ma is ott van az üzletek polcain. Kiállításunk a Magyar Hűtőipari Vállalat legendás múltjába enged bepillantást. Emlékezzünk, nosztalgiázzunk egy kicsit néhány falat mélyhűtött finomság mellett. A tárlattal szeretnénk a Magyar Hűtőipar egykori és jelenleg is aktív dolgozóinak emléket állítani, akik az elmúlt hetven év során „Hideget adtak nekünk, meleg szívvel!”

Mindent biztosít
A magyar biztosítási  plakát (1900-1990)


2015.02.18. – 2015.04.20.
MEGHOSSZABBÍTVA 2015.06.07-IG!


Mindent biztosít – A magyar biztosítási plakát (1900-1990) címmel nyílik időszaki kiállítás az MKVM-ben. A kiállítás a plakátművészet neves alkotóinak biztosítási témájú munkáit mutatja be, felvillantva egy-egy korszak, egy-egy alkotó jellemző vonásait. A múzeum saját gyűjteménye mellett közintézmények és magángyűjtők anyagából válogatva próbálunk átfogó képet adni a biztosítás történetének közel száz éves időszakáról, párhuzamot vonva a történelem és a plakáttörténet korszakaival. A hagyományos plakátok mellett az 1950-60-as évek villamosplakátjaiból is válogattunk. Bemutatjuk egyrészt a biztosítási plakát századfordulótól a második világháború végéig tartó változatos és hullámzó időszakát, valamint az állami biztosítás egységesebb, de hasonlóan színes korszakát. A kiállítás a bő 25 évvel ezelőtti Műcsarnok-beli biztosítós kiállítás plakátjával zárul. Az ezt követő privatizációs időszakot, a jelenlegi biztosítási piac kialakulását egy újabb kiállításon tervezzük bemutatni.

Gulyáságyú és rohamsisak
A Nagy Háború gyomornézetből


2014.12.02. – 2015.05.31.


A kiállítás az első világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából az osztrák-magyar hadsereg és a magyar lakosság háború alatti élelmezésének meghatározó mozzanatait mutatja be hátországi és harctéri helyszíneken keresztül. Az áruhiány, a drágaság, és az éhség szorításában a hadsereg és a lakosság ellátása – minden korlátozó intézkedés ellenére (ármaximálás, jegyrendszer, hústalan napok bevezetése, gyenge minőségű hadi élelmiszerek forgalmazása) – nagy gondot jelentett. A tárlaton a harctéri enteriőrök mellett színes fotók, plakátok, eredeti tárgyak és dokumentumok, háborús szakácskönyvek, élelmiszerjegyek, számolócédulák, falragaszok és pótszerek körvonalazzák a hadigazdálkodás keserveit, a szükség szülte „reform” táplálkozást.

Programok

„Életre kelt történelem”

– tárlatvezetések kéthetente vasárnaponként

 
Szeretne találkozni egy múlt századi cukrászmesterrel? Van kedve megismerni egy reformkori úriembert? Érdekli mit hallott a sarki fűszeres? Mi mindenről tud a főpincér? Megelevenednek a múlt szakmái, történelmi alakjai. Kéthetente, vasárnaponként interaktív tárlatvezetésekkel várjuk látogatóinkat.


2015. április 26., vasárnap, 16 óra

Mesél a főpincér

Mit kérdezne, ha találkozhatna egy száz évvel ezelőtt élt pincérrel? Azt szeretné megtudni, hogy milyenek voltak legnagyobb íróink testközelben? Vagy hogy milyen volt minden nap negyvenöt kilométert járni frakkban? Hogy miért és kinek mondták legelőször: „Főúr, fizetek!”? Látogasson el hozzánk, és barátságos főpincérünk a századfordulóról úgy mutatja meg vendéglátás történeti kiállításunkat, ahogy még nem láthatta.


2015. május 10., vasárnap, 16 óra

Vendéglátó évszázadok

Száz esztendővel ezelőtt virágzott a polgári élet Budapesten. Interaktív kosztümös tárlatvezetésünkön ennek helyszíneit barangoljuk be a cukrászműhelyektől a kávéházak világán át a meghitt polgári otthonokig. Sétánk során megnézzük, megtapintjuk, beszippantjuk, és megízleljük ennek a letűnt kornak a világát.


A programokon való részvétel előzetes bejelentkezéshez kötött.
Regisztráció: Kiss Hajnalkánál a
kiss.hajnalka.mkvm@gmail.com e-mail címen, vagy az 1/375-6249-es telefonszámon.
A csoportok létszáma maximum 30 fő.


Belépő: 800 Ft/fő (a belépővel a múzeum összes kiállítása megtekinthető)

Kultea programok

Borvirág Borklub

 

2015. április 21., kedd, 19 óra


Vendég: Rábai Pince (Neszmélyi borvidék)
Házigazda: Borvirág Zenekar

 
Belépő: előzetes bejelentkezéssel: 2000 Ft/fő; a helyszínen: 2500 Ft/fő.
Bejelentkezni a
bacchus.studio@gmail.com e-mail címen vagy a 30/954-9147-es telefonszámon lehet.!

Bohém-klub
A Bohém Ragtime Jazz Band koncertje

 

2015. április 23., csütörtök, 20 óra


Bohémek a nagyvilágban: Svájc, Olaszország
Belépő: 2000 Ft/teljes árú, ill. 1500 Ft/kedvezményes (diák)

Híreink

KORTÁRS CUKRÁSZOK - ÁPRILIS - MINDEN HELY BETELT!

Ezúton értesítjük kedves vendégeinket, hogy az április 29-i Kortárs cukrászok rendezvényünkre az összes hely betelt. A következő alkalomra (május 27., szerda, 18 óra) már lehet regisztrálni Kiss Hajnalkánál a kiss.hajnalka.mkvm@gmail.com e-mail címen.




ÖNKÉNTESEKET KERESÜNK!

Olyan önkéntesek jelentkezését várjuk, akik lelkesen vennének részt egy kulturális intézmény mindennapjaiban, és odaadóan segítenék múzeumunk működését.

A felhívás részleteit és a jelentkezési lapot honlapunkon
érhetik el.

2015. április 20., hétfő

V. Magyar Világtalálkozó V. Egészség Konferenciáján

SI



Meghívó 
Jubilálunk
Időpont:                 2015. május 31. vasárnap 9.30- 14.15 óra
Regisztráció:         9.00 órától
Helyszín:               
SYMA Rendezvényközpont „B” Csarnok, I. emeleti előadóterem
                                  (1146 Budapest, Dózsa György út 1.)
A Konferencia igazgatója:
Dr. Szalontai Éva, a Svéd Panoráma Világklub társelnöke, külföldi tudósító
Levezető elnöke:
Dr. Horváth István, MTA doktor, a New York-i Tudományos Akadémia doktora.
(Az ismeretterjesztő, tudományos igényű Egészség Konferencia három részből áll)
Az Egészség Konferencia I. része (I. emeleti előadóterem) - 9.30 – 11.30
9:30-9:35           Meglepetés vendég Dr. Tanka László, a Világklub alapító elnöke. Méltatja az Egészség Konferenciát és az Egészség=Élet internetes képes magazint,
aminek főszerkesztője Dr. Szalontai Éva, az Egészség Konferencia igazgatója.
9:35-9:45           A Konferencia hivatalos megnyitója, Dr. Horváth István, Dr. Szalontai Éva
9:45-10:00            Professzor Dr. Ottó Szabolcs, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Országos Onkológiai Intézet osztályvezető főorvosa: A daganatos megbetegedések előfordulási gyakorisága és kialakulási aránya az Európai Unióban és Magyarországon. Megelőzés, korai felismerés.
10:00-10:15         Professzor Dr. Veress Gábor, a Balatonfüredi Szívkórház (a szívbetegek Mekkája) főigazgató-főorvosa: A Szívkórház gyógyítási lehetőségeiről.
10:15-10:45         Dr. Tárnoki Ádám, Dr. Tárnoki Dávid PhD, tudományos munkatársak. Az ikerkutatás legújabb eredményeiről.
10:45-11:00         Dr. Robert Lynos, orvos-szakértő: A Kaqun-víz hatása az immunrendszerünkre.
11:00-11:15         Gabriella Dr. Kovács Thurzó director of Provitex (Research company of oncology and immunity diseases) Komárno, Slovak Republik: Gyógygombákkal az egészségért. Kiegészíti: Dr. Sebestény Andor, a Londoni Birodalmi Rákkutató   Intézet professzora, tudományos kutatója.
11:15-11:30         Pus Balázs ügyvezető-igazgató: A zalakarosi Hotel Napfény speciális gyógyító     balneoterápiájáról.


Az Egészség Konferencia II. része (Nagyszínpad, földszint) - 11.30-13.00

TEST-SZELLEM-LÉLEK
- A betegségekről és a gyógyulásról másképpen -
11.30-13.00           Kerekasztal-beszélgetés. Résztvevők: DR. PAPP LAJOS szívsebész - DR. CSÓKAY          ANDRÁS agysebész - DR. DARNÓI TIBOR kutató orvos – műsorvezető: KOVÁCS             PÉTER, az Érthetően az Egészségért Alapítvány vezetője.

(A program fakultatív)

Az Egészség Konferencia III. része (I. emeleti előadóterem) - 13.00- 14.15
13:00-13:15           Nógrádi Tóth István, a magyar nóta, mint hungarikum „nagykövete”:
                                  Gyógyít a dal.
13:15-13:30           Napsugár Anna, sajtófotós, jeltáncművész.
13:30-13:45           Csehné Váradi Mária, stúdióvezető: Az AVIVA módszer hatása a hormon          háztartásra.
13:45-14:00           Bakó Csilla, termékreferens: A Móksha csepp sikere.
14:00-14:15           Kiss Erzsébet sportújságíró, testnevelő tanár: A Meridián tornáról, a             szemtornáról.

Az Egészség Konferencia szünetében részletesebb bemutatásra kerül az Egészség=Élet internetes újság, amit dr. Szalontai Éva Temesi László újságíró-szerkesztővel mutat be.

Az Egészség Konferenciához kapcsolódó kirándulás

A Nótahajó 2015. június 7-én 10 órakor (vasárnap) indul a Budapesti Nemzetközi Hajóállomásról.
Műsoros, cigányzenés ebéd a Hajógyári Szigeten.
Részvételi díj: 6000 Ft/fő
Fellép: Nógrádi Tóth István, Nemcsák Károly a József Attila Színház igazgatója, Ernst Katalin, Nemere László, Tolnai Marika, Szóka Júlia dalénekes, Adél Simándy (Simándy operaénekes unokahúga), svédországi előadóművész, svéd népviseletben, svéd és magyar dalokkal.
Konferál: Éles István



Jelentkezés a Nótahajóra
az V. Egészség Konferencián a SYMA Rendezvényközpontban,
e-mailen a vilagklub@vilagklub.hu, toth.ispi@freemail.hu címen,
Svédországban a Pannónia-Panoráma klubban.

Jegyvásárlás
a Hajóállomáson, a Nótaegyesületben,
Heszberger Jolinál a
joli0122@freemail.hu e-mail címen.