2015. február 22., vasárnap

GEORG KLEIN: ÜSTÖKÖSÖK CÍMŰ KÖNYVÉNEK BEMUTATÓJA a Rózsavölgyi Szalonban


2015. február 7-én mutatták be ünnepélyesen a Rózsavölgyi Szalonban Georg Klein: Üstökösök című könyvét. A szerzővel Spíró György beszélgetett. A könyv a Corvina Kiadó gondozásában jelent meg.

Új esszékötetében Georg Klein három kiemelkedő jelentőségű alkotó:
- a zeneszerző Bartók Béla,
- a genetikus Seymour Benzer és
- az orvosi Nobel-díjjas botanikus Barbara McClintock
pályájának bemutatásával és munkásságának elemzésével nagyszabású szellemi kalandozásra invitálja az olvasót. A közös vonásokat keresi és mutatja fel a három öntörvényű életben, miközben a laikus számára is érthetővé teszi életművük úttörő jelentőségét, a genetikai és a molekuláris biológiai kutatások és eredmények lényegét. A szerzőt ugyanaz a szenvedély hajtja, mint hőseit: a gondolkodás szenvedélye, a művészet, a tudomány, a másik ember, a világ működése iránti olthatatlan érdeklődés.
A könyvet fordította: Kúnos László
[A zeneszerző] Vágytam rá, hogy megírhassam ezt az esszét, talán azért, hogy beszívhassam azt a tiszta levegőt, amely körülveszi Bartókot. Tudtam, hogy találhatok valamit Bartókban túl azon, amit minden nagy, halhatatlan zeneszerzőben megtalálhatok. A többiekhez hasonlóan Bartókot is a fenomenális zenei tehetsége teszi halhatatlanná. De az ő sajátos, félénk és magabiztos, előzékeny de hajlíthatatlan, halk szavú de a nácizmussal és az elnyomás más formáival szemben megalkuvás nélkül fellépő személyisége adja meg életműve végső formáját. És még valamit, túl az életművén. A példát, mindannyiunk számára. A példát, hogy mi még az ember, vagy mi lehet még az ember.
[A genetikus] Egyáltalán nem érdekelte a vallás. Ennek ellenére a nagy zsidó ünnepeken eljárt a zsinagógába, apja iránti tiszteletből. Apja mellett ült a padban, de imakönyv helyett fizikakönyvet tartott az ölében. Apja úgy tett, mint aki nem látja, fia iránti tiszteletből.
[A botanikus] Rhoades mindig ámulattal nyilatkozott arról, hogy McClintock mennyi mindent lát a mikroszkópban. Amikor ezt egyszer neki is elmondta, Barbara azt válaszolta: „Tudod, amikor egy sejtet nézek, akkor leereszkedem abba a sejtbe, belépek és körülnézek.”
www.corvina.hu

Klein György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Klein György vagy Georg Klein (Budapest, 1925. július 28. – ) magyar származású svéd sejtbiológus, immunológus, onkológus, esszéíró, a biológiai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A daganatképződés sejtszintű folyamatainak, a rákos megbetegedések virológiai és immunológiai szempontú vizsgálatának nemzetközileg elismert tudósa. 1957 és 1993 között a stockholmi Karolinska Intézet daganatbiológiai tanszékének vezetőjeként tevékenykedett.
1947 óta Klein Éva (1925) immunológus, onkológus férje.

Életútja

Középiskoláit a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végezte, majd 1944-ben jogi tanulmányokba kezdett a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen. Zsidó származása miatt 1944-ben a pesti gettóba került, s miután megszökött egy munkatáborba tartó transzportból, álnéven bujkált a második világháború lezárultáig. 1945-ben egy féléven keresztül a Szegedi Tudományegyetem orvosi karán, ezt követően a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karán folytatott tanulmányokat. Tanulmányaival párhuzamosan 1945–1946-ban szövettani, 1946–1947-ben pedig patológiai demonstrátor volt a fővárosi egyetemen.
1947-ben a stockholmiKarolinska Intézet tumorbiológiai osztályának ösztöndíjas kutatója lett, s 1948 elején végleg Svédországban telepedett le. 1950-ben a philadelphiai Rákkutató Intézetben (Institute for Cancer Research) folytatott kutatásokat. 1951-ben a Karolinska Intézetben szerezte meg orvostudományi oklevelét, 1952-ben pedig a biológiai tudomány doktora címet is megvédte. 1951-től a Karolinska Intézet citológiai tanszékén oktatott docensként Torbjörn Caspersson mellett, 1957-től 1993-ig az intézet daganatbiológiai tanszékének volt tanszékvezető professzora. Közben 1961-ben a Stanford Egyetem vendégtanára, 1972-ben a washingtoni Nemzeti Egészségügyi Intézet (National Institutes of Health, NIH) Fogarty-ösztöndíjasa volt, 1973 és 1993 között pedig a jeruzsálemi Héber Egyetemen oktatott vendégprofesszorként. 1993-tól a Karolinska Intézet Mikrobiológiai és Daganatbiológiai Központjában dolgozik kutatócsoport-vezetőként, professor emeritusi címmel.

Munkássága

Fő kutatási területe a rákos megbetegedések kialakulásának sejtbiológiai, sejtgenetikai, virológiai és immunológiai vonatkozásai, a rákos sejtek, daganatok által kiváltott immunválaszok sajátosságai. A Karolinska Intézet kutatójaként 1948-tól napjainkig felesége, Klein Éva számít legközelebbi munkatársának, több sejtbiológiai kérdést közös erőfeszítéssel tisztáztak.
A sejtek rosszindulatú elváltozásait, a daganatképződést (karcinogenezis) tanulmányozva már pályája korai szakaszában felismerte a daganatsejtek populációdinamikájánakszelekciós mechanizmusait. Részletesen feltárta a mutálódott beteg sejtek osztódását, a szövetburjánzást stimuláló onkogének szerepét, valamint a daganatképződés folyamatát gátló szuppresszió folyamatát, és az abban részt vevő szuppresszorgének működését. Behatóan vizsgálta több DNS-vírus daganatképző képességét, így többek között foglalkozott a bőr- és méhnyakrákot előidéző humán papillomavírusokkal, a nyirokszövetrákot okozó Epstein–Barr-vírussal, illetve a Kaposi-szarkóma kialakulásában közrejátszó herpeszvírusokkal.
Tumorimmunológiai kutatásai során az immunrendszer azon – immunsurveillance néven ismert – képességét vizsgálta, amellyel felismeri a nem saját antigéneket, ezen keresztül a szervezetben kifejlődött kóros, daganatos sejteket, és felveszi ellenük a harcot. Kutatásai kiterjedtek az immunválaszt kiváltó transzplantációs tumorantigének szerepére, behatóan vizsgálta a csontvelőben termelődő B-limfocitáknak és a csecsemőmirigyben differenciálódó T-limfocitáknak az immunreakciókban játszott szerepét, antigénfelismerő képességét, illetve az idegen antigént hordozó sejt károsításához vagy elpusztításához vezető immunfolyamatokat. Klein Évával elsőként mutattak rá a Burkitt-tumor vizsgálata kapcsán a limfóma (nyirokrendszeri daganat) és a limfociták kromoszómatranszlokációra, s bebizonyították, hogy a transzlokáció aktiválja a celluláris onkogéneket, ezzel megindítja a sejtek rákos átalakulását.
Jelentős tudományos közleményeinek száma meghaladja a háromszázat, az Advances in Cancer Research és az Advances in Viral Oncology szerkesztője. Az 1980-as évek óta több memoárkötete, önéletrajza és tudományfilozófiai esszéje jelent meg könyv alakban svédül, némelyiknek magyar fordítását is közradták.

Az író korábban megjelent néhány munkája:
Huzella Tivadar
A humanista tudós, Életutak sorozat
Georg Klein, Erdei Anna, Módis László, Szél Ágoston
Typotex Elektronikus Kiadó Kft.
Georg Klein: A tudomány körül 

 Menjek haza, vagy maradjak itthon ? / Eszéki Erzsébet
Kardos, G. György, Klein, George, kiadó:Budapest : Seneca,
www.wikipedia
www.corvina.hu
http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2015/tv1501/klein.html
A Természet Világa cikke Beszélgetés Klein György Professzorral
Georg Klein könyvét ajánlom mindenkinek, érdekes, értékes, olvasmányos, letehetetlen mű.
Általa közelebb kerülhetünk Bartók muzsikájához, megérthetjük, mit fejez ki a Kékszakállú herceg vára, a Csodálatos Mandarin. Megismerjük Bartókot a humanista embert. Megtudhatjuk, hogyan alakult ki Bartók és Kodály barátsága.
A genetikus Seymour Benzer és
- az orvosi Nobel-díjjas botanikus Barbara McClintock
tudósok pályáját ismerjük meg, akik szembementek a kor értetlenségével, amikor egy új dolgot felfedeztek, és végül győztek.


2015. február 21., szombat

Asztali beszélgetések... - Závada Pál és Kertész Botond disputája

SI

Petőfi Irodalmi Múzeum /Budapest, V. Károlyi u. 16/ + élő internetes közvetítés

2015. február 26. (csütörtök) 18:00

Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány a Petőfi Irodalmi Múzeummal együttműködve szeretettel várja az érdeklődőket következő disputájára :

Disputapartnerek:

Závada Pál - író

 és

Kertész Botond - egyháztörténész

Moderátor: Galambos Ádám - evangélikus teológus

Téma: 

Természetes fény

 
A belépőjeggyel aznap megtekinthető a PIM „a törés a szavakban van” –  Holokauszt emlékezet és irodalom című kiállítása, amelyben a program előtt 17 órától Török Dalma kurátor tart tárlatvezetést.

Závada Pál: Természetes Fény

A Természetes fény döntően a második világháborúban, meg előtte és utána játszódik. A szereplők javarészt Békés megyeiek, nők és férfiak, magyar magyarok, magyar szlovákok és magyar zsidók - ettől is függően veti őket a történet az öldöklés, a kényszermunka, a fogság vagy az áttelepülés közép- és kelet-európai helyszíneire. Eközben szeretnek és csalódnak, áldozattá vagy tettessé is válnak, elbeszélnek vagy fényképeznek, és vannak, akik nem térnek vissza többé. Eltelt hét évtized, az okokat és a miérteket elfelejtettük: könnyű szívvel nézegettünk retusált képeket. Ezekről a képekről mesél Závada Pál regénye, miközben máig bevilágít bennünket az iszonyúan szenvtelen természetes fény.
 
A rendezvényre a belépő:
Felnőtt 600 Ft; diák, nyugdíjas: 300 Ft
A belépővel a Petőfi Irodalmi Múzeumot támogatja.
A beszélgetés élőben, a pim.hu oldalon is követhető!​
--
***
Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány

Friedrich Kiesler - Művész, építész, látnok -Kiállításmegnyitó február 23. 18.00

SI
Kiállításmegnyitó /
Ausstellungseröffnung

Friedrich Kiesler
Künstler, Architekt, Visionär
Művész, építész, látnok


Friedrich Kiesler osztrák építész és designer születésének 125. évfordulja alkalmából az Osztrák Kulturális Fórum az Osztrák Friedrich és Lilian Kiesler Alapítvánnyal közösen mutat be kiállítást Kiesler munkásságáról.

2015. február 23. 18:00 /
23. Februar 2015, 18:00 Uhr

Osztrák Kulturális Fórum /
Österreichisches Kulturforum
1068 Budapest, Benczúr u. 16.

Nyitva tartás / Öffnungszeiten
feb. 24. – apr. 2.;
Mo-Fr 9:00 – 16:00

Fotos & Info:
Österreichische Friedrich und Lilian Kiesler Privatstiftung  - www.kiesler.org
Osztrák Kulturális Fórum Budapest  -
www.bmeia.gv.at/hu/kf-budapest/rendezvenyeink/

2015. február 16., hétfő

Muzsikáló Bécs, Fenyő Gábor műhelybeszélgetése Szászi Júlia újságíróval

SI



Műhelybeszélgetések                                

MEGHÍVÓ


A Művészetek Palotája meghívja Önt

Műhelybeszélgetések


című sorozatának következő előadására, melyre
2015. február 18-án, szerdán 17.30 órai kezdettel kerül sor,
a Művészetek Palotája Előadótermében
(Ludwig Múzeum épületszárny, 1. emelet)

A beszélgetés témája:

MUZSIKÁLÓ BÉCS

Vendégünk:  Szászi Júlia újságíró,
aki sok éven át volt bécsi tudósító és
rengeteg zenei eseményről küldött tudósítást.

A beszélgetést filmfelvételekkel illusztráljuk.

Műsorvezető: Fenyő Gábor, a Művészetek Palotája szerkesztője



A Műhelybeszélgetésekre a belépés díjtalan,
vendégeinket teával kínáljuk.
   Minden érdeklődőt szívesen látunk!