2011. március 31., csütörtök

Renée Fleming, a világ egyik leghíresebb szopránja lép fel a budapesti Operaházban

SI


Renée Fleming a Magyar Állami Operaház harmadik
Májusünnep fesztiváljának keretében ad önálló estet május 11-én.

A világhírű szopránt túlzás nélkül nevezhetjük minden idők egyik legnagyobb és legünnepeltebb operacsillagának. A pályán eddig eltöltött huszonöt éve során több mint kétszázszor énekelt a New York-i Metropolitan színpadán. Fellépett Barack Obama elnöki beiktatásának ünnepén, énekelt Károly walesi hercegnek a Buckingham Palotában, valamint Vaclav Havel cseh elnök meghívására a bársonyos forradalom 20. évfordulójára rendezett ünnepségen.
A háromszoros Grammy-díjas Fleming zenetanár szülők gyermekeként, a New York állambeli Rochesterben nőtt fel. Énekesi diplomáját a világhírű Juilliardon szerezte. A MET-ben 1991-ben debütált, ahol azóta többek között olyan szerepekben aratott sikert, mint Almaviva grófné (Mozart: Figaro házassága), Violetta (Verdi: Traviata), 2011 februárjában és márciusában pedig Armida (Rossini).
Repertoárja hihetetlenül széles, három évszázad szerzőinek műveit foglalja magába; Händeltől és Mozarttól a 19. századi bel canto irodalom képviselőin át egészen a kortárs komponistákig ível. Renée Felming nemcsak az opera-, hanem a koncertszínpadok rendszeres és keresett fellépője is: a 2010/11-es évadban olyan zenekarokkal lép fel, mint a BBC Szimfonikus Zenekar, a Pittsburgh-i Szimfonikusok, a National Symphony Christoph Eschenbach vezényletével, a Müncheni Filharmonikusok, a Stockholmi Királyi Filharmonikusok, a Norvég- és Finn Rádió Szimfonikus Zenekara, valamint a Berlini Filharmonikusok.
CD-felvételein más zenei műfajok képviselőivel is szívesen együttműködik: a Dark Hope című 2010-es albumon Peter Gabriel, Leonard Cohen, az Arcade Fire és a Death Cab for Cutie voltak a partnerei.
A New York-ban élő énekesnőnek két lánya van. Az éneklés mellett a leghíresebb amerikai televíziós műsorokban is szerepet vállal néha, emellett La Voce by Renée Fleming néven saját parfümmárkát is piacra dobott. Népszerűségét mutatja, hogy Daniel Boulud sztárséf La Diva Renée néven külön édesség-kreációt álmodott meg, és elneveztek róla egy virágfaját is, a Renée Fleming Iris-t.
Az operacsillag rendszeresen szerepel a világ legjobban öltözött hírességeinek listáján: fellépőruháit többek között Gianfranco Ferré, John Galliano, Christian Lacroix, Karl Lagerfeld, Oscar de la Renta és Vivienne Westwood tervezik.

Budapesti önálló estjén Richard Strauss, Massenet, Dvořák, Lehár, Puccini, Leoncavallo és Zandonai műveiből csendülnek fel dalok és áriák a Magyar Állami Operaházban.

Renée Fleming estjét Kristjan Järvi, észt születésű, amerikai karmester dirigálja.
Järvi karrierjét a Los Angeles-i Filharmonikusoknál kezdte Esa-Pekka Salonen asszisztenseként, majd a svéd Norrlands Opera és Szimfonikus Zenekar, valamint a bécsi Tonkünstler Zenekar főzeneigazgatója lett. Neve a nemzetközi opera- és koncertvilágban egyet jelent a kulturális és zenei sokszínűséggel: a klasszikus műfajokon kívül a jazz és a világzene is közel áll hozzá. A Baseli Kamarazenekar művészeti tanácsadójaként és a New York-i Absolute Ensemble alapító-főzeneigazgatójaként sokat tesz azért, hogy a komolyzenei tradíciókat 21. századi friss, formabontó törekvésekkel ötvözze. Järvi dinamikus személyisége és stílusa szerte a világon keresett karmesterré teszi.

A nagyszabású koncert előtt és után, összesen hat operaelőadással várja közönségét a Májusünnep. Műsoron az operaműfaj két legnépszerűbb szerzője, Verdi és Puccini darabjai. Az Otello, a Manon Lescaut és a Rigoletto főszerepeiben további nemzetközi sztárok lépnek színpadra a pesti Operában:

Az Otello címszerepében egy kiemelkedő képességű tenor, Vladimir Galouzine mutatkozik be május 6-án és 8-án Rost Andrea partnereként. Jago szerepében Lado Ataneli, a világjáró grúz bariton látogat vissza a Magyar Állami Operaházba.
A chilei énekesnő, Christina Gallardo Domas, első Magyarországi fellépésén Manon Lescaut-t alakítja május 7-én és 12-én. Partnereként, a szerelmes Des Grieux szerepében Neil Shicoff lép színpadra. Shicoff szenvedélyes átéléssel előadott szerepeiről híres szerte a világban, az egyik legkeresettebb énekes.
Május 14-én és 18-án a Rigoletto Mantuai hercege a spanyol José Bros lesz, aki az elmúlt években több mint 25 opera főszerepeit énekelte el a legnagyobb operaházakban. Gildaként Patrizia Ciofi, a leghíresebb olasz operaszínpadok állandó főszereplője lép színre, a címszerepben külföldön is ismert hazai büszkeségünk, Kálmándi Mihály.
forrás: Magyar Állami Operaház Budapest

Gárdos Péter: Hajnali láz könyvismertetés

SI
Svédország, 1945. Országszerte koncentrációs táborokból szabadult embereket ápolnak. A huszonöt éves Miklós 26 kilósan szabadult fel a lágerből nagy betegen, de élni akar. A kórházban nemcsak az orvosok, hanem családok is segítik őket, a svéd családok vendégül látták a lábadozó betegeket. Amikor Miklós jobban lesz,  levelet ír 117 magyar lánynak, akik annak idején földijei voltak, s most itt vannak valamelyik rehabilitációs táborban. Feleséget keres, akivel odahaza elkezdheti az életét. Kedves Nóra, kedves Erzsébet, kedves Lili, kedves Zsuzsa, kedves Sára, kedves Szeréna, kedves Ágnes, kedves Giza, kedves Baba, kedves Katalin... Reggeltől estig ír - levelet, verset, cikket -, fordít, a hazai híreket lesi és várja a gyógyulást. És hamarosan rátalál az igazira. Mint aki megtáltosodott, úgy sodorja magával a tizenkilenc éves Lilit, hogy legyőzve szorongásait és kísértő álmait, nekiinduljon ő is új életük, az igazi élet felépítésének. A regény szerelmük szárba szökkenését meséli el, miközben az erőfeszítések, az árulások, az igaz és hamis barátságok szövevényei az olvasót is végleg magukkal ragadják. A Hajnali láz - nagy szeretettel, feszes mondatokban és erős képekben megírt igaz történet - az élet szerelmes regénye.

Gárdos Péter színház- és filmrendező 1948-ban született Budapesten. Legemlékezetesebb alkotásai az Uramisten, a Szamárköhögés, A skorpió megeszi az ikreket reggelire, A porcelánbaba és a legutóbbi, a Tréfa. Filmjei számos díjat nyertek a legjelentősebb hazai és külföldi fesztiválokon. A Hajnali láz az első regénye, amiben szülei megismerkedésének történetét meséli el, azokon a leveleken keresztül, amiket szülei írtak egymásnak.

A Holocaust Emlékközpont új kiálítása, nagyváradi művészsorsok a két világháború között

 "Éhe a Szépnek..." - nagyváradi művészsorsok a két világháború között

2011. március 10 - 2011. június 26
Tibor Ernő: Nagyváradi utca
Nagyváradot, a "Körös-parti Párizst" gazdag és nyüzsgő művészeti élet jellemezte az elmúlt századfordulót követően. Festőiskolák sora nyitotta meg kapuit, több mint 80 újság jelent meg, a Sonnenfeld család nyomdájában dolgozott a váradi grafikusok legjava. Most nyíló kiállításunkon a két világháború közötti művészsorsokból villantunk fel néhányat: Barát Mór, Kara (Krón) Mihály, Leon Alex, Mund Hugó és Tibor Ernő alkotásai segítségével.
Nagyvárad, a "Pece-parti Párizs", nyitott és befogadó város, kapocs nyugat és kelet között. Történelmi város, Ady és Juhász Gyula városa, amelyben a Kolozsvári testvérek királyszobrai vetélkedtek Vitéz János püspök könyvtárával, vagy az Ipolyi-gyűjtemény képeivel. A kultúra iránti fogékonysággal karolta föl a város társadalma a kezdeményezők munkáját. A két világháború közötti, mintegy negyed évszázadnyi korszakban Váradon 81 újság jelenhetett meg.
Festőiskolák sora nyitotta meg kapuit, a Sonnenfeld család nyomdájában albumok, folyóiratok jelentek meg. Itt dolgozott a váradi grafikusok legtöbbje, Leon Alex, Grünbaum Ernő, Balogh István. A város művészetek iránti fogékonyságát nagymértékben köszönhette nagyszámú és módos zsidó polgárságának. A századfordulós város ugyanis nem tett különbséget polgárai között.
A festőiskolák sorát 1906-ban Mikes Ödön és Jancsó Jenő szabad iskolája nyitotta meg. Később Tibor Ernő saját műtermében, egyedül folytatta a tanítást. Az első világháború után a Festőiskola és Iparművészeti Műhely (FIM) alapítói Mottl Román Pál és Barát Mór voltak. E festőiskolák művészeiből választottunk ki néhányat, jelképesen mutatva cseppben a tengert.



Tibor Ernő
Nagyvárad, 1885 - Dachau, 1945
Tibor Ernő : Városrészlet1904-től 1905-ig Zemplényi Tivadar budapesti Mintarajziskolájában tanult, majd két éven át a párizsi Julian Akadémiát látogatta. 1910-ben gyűjteményes kiállítása volt Budapesten. Számos európai városban mutatták be műveit. Kapcsolatba került Ady Endrével, portréját is megfestette. A Holnap Társaság tagja. A húszas években Nagybányán és Felsőbányán dolgozott, egy ideig Franciaországban és Olaszországban. Nagyváradon telepedett le, ahol festőiskolát is működtetett a Hollósy-tanítvány Mikes Münich Ödönnel. 1944 nyarán Auschwitzba, majd Dachauba vitték, kilenc nappal a láger felszabadítása előtt halt meg.



Leon Alex (Löwinger Sándor)
Petrozsény,1907 – Osztrog, 1944
Leon Alex: SorstalanságPetrozsényben született, 1916-ban családja Nagyváradra költözött, ahol középiskolai tanulmányait végezte. 1923-ban férfiszabónak tanult, erről 1926-ban kapott mesterlevelet. 1927-ben litográfiákat kezdett készíteni, s a következő évben a Nagybányai Szabadiskola tagja lett. 1930 tavaszán Prágába utazott, 1933-ban rendezte első kiállítását a nagyváradi újságíróklubban. 1934-ben ismét prágai utazás következett, s kiállítások Temesváron, Aradon, Kolozsváron és Nagyváradon. 1934-ben és 1936-ban két litográfia-albuma jelent meg Temesváron. 1936-ban Párizsba utazott, ahol Tihanyi Lajos (1885-1938) és Marc Chagall tanítványa lett. 1939 nyarán visszatért Romániába, Nagyváradon, Brassóban, illetve Temesváron élt. 1940-ben véglegesen Nagyváradon szándékozott letelepedni, de két év múlva innen vitték el munkaszolgálatra. 1943-ban egészségi állapota már végzetesen rossz volt, 1944-ben a Szovjetunióba menekült, ahol kórházba is került, s feltételezhetően Osztrogban halt meg, 1944. március 8-a után.



Barát Mór (Lustig Mór, Barát Lustig Móric)
Sáránd, 1880 - Auschwitz,1944
Barát Móric: Vihar utánFestő, grafikus. Tanulmányait a Mintarajziskolában kezdte, majd 1903-1904-ben Münchenben, illetve Berlinben képezte magát. Egy ideig grafikusként dolgozott Németországban. Hazatérve Erdélyben, Marosvásárhelyen dolgozott, majd Machalik Alfréddal és Mikes M. Ödönnel festőiskolát nyitott Nagyváradon. Első kiállítása 1912-ben volt Budapesten, 1921-ben gyűjteményes tárlata volt Marosvásárhelyen. Tájképeket, figurális kompozíciókat, aktokat festett olajjal és pasztellel, de munkásságában fontos szerepe volt a kőnyomatoknak is. Munkái erdélyi múzeumokban és magángyűjteményekben találhatók.



Mund Hugó
Dés, 1892 - Buenos Aires,1961
Dömötör  Gizella
Mund Hugó: FákA budapesti Képzőművészeti Főiskola diákjaként Nagybányán töltötte nyarait. Művészi pályafutása az első világháború éveiben kezdődött. Ferenczy Károly és Iványi Grünwald Béla voltak rá nagy hatással. Az 1910-es években festett aktokon és csendéleteken már erősebb Cézanne hatása, s Budapestről Erdélybe költözése után klasszicizálóbb jellegű lett művészete. 1920 és 1924 között a váradi püspök vendégszeretetét élvezték feleségével, a szintén festő Dömötör Gizellával együtt, és csak nyaranta dolgoztak a nagybányai művésztelepen. 1924 és 1930 között Nagybányára költöztek. Nem kötődtek szorosan egyetlen művészi áramlathoz sem. A politikai helyzet fokozatos romlása miatt a Mund házaspár az emigráció mellett döntött. 1931-ben telepedtek le Argentínában. Mund 1935-től egyetemi könyvtárosként dolgozott, hogy fenntarthassák magukat. 1961-ben halt meg Buenos Airesben.



Kara (Krón) Mihály
Brzezany, 1883 – Haifa
Kara (Krón) Mihály: Dutka ÁkosBudapesten és Firenzében végezte művészeti tanulmányait . A Tanácsköztársaság bukása után került Nagyváradra, ahol köztéri szobor-megrendeléseket kapott. A szobrászat minden műfaja foglalkoztatta, a monumentális szobrok mellett készített domborműveket, érmeket. Grafikai munkássága is jelentős – rajzai, litográfiai maradtak fönn. 1929-ben jelent meg albumban tíz kőnyomatos rajza. 1925-ben rendeztek alkotásaiból gyűjteményes kiállítást. Az 1930-as évek közepén Jugoszláviába ment és Mestrovic környezetében dolgozott, majd innen Palesztinába vándorolt ki.



KÍSÉRŐ PROGRAMOK

  • Kiállításmegnyitó: 2011. március 9. 15 óra
    Bővebben>>

     
  • Szubjektív tárlatvezetések
    Hangulat, gondolat, élmény, a tárlat képeinek lenyomata. Vállaltan szubjektív nézőpontú tárlatvezetés: Murádin Jenő művészettörténésszel;  2011. március 18. 16 óra
    Kőrössi P. József költővel ; 2011. április 27. 17 óra
    Batta András zenetörténésszel, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen rektorával - 2011. május
     
  • Váradi festőiskolák
    Ingyenes művészeti foglalkozások iskolai csoportoknak
    A résztvevők színek, technikák, formák, téma, hangulat tekintetében vizsgálják az alkotásokat, követik a művészek életének színtereit, s mindeközben átélik, értelmezik és újraalkotják a festményeket.
     
  • Várad - határtalan irodalom; 2011. április 12. 17 óra
    Vendégünk a Várad című irodalmi folyóirat.
    A beszélgetésen Nyugatosok és Holnaposok, váradi kortárs írók versei, írásai is elhangzanak. A beszélgetést követően pedig bárki szabadon elmondhatja, felolvashatja az érdeklődők előtt kedvenc költőjének Váradhoz fűződő verseit.
A kiállítás a Száműzött művészet programsorozat része.

A KIÁLLÍTÁS LÉTREHOZÓI
A kiállítás kurátora: Basics Beatrix
Partnerek: Magyar Zsidó Levéltár, Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Magyar Zsidó Múzeum, Román Kulturális Intézet, Nagyváradi Zsidó Hitközség

Galériák:
forrás: http://hdke.hu/galeria/kiallitas/nagyvaradi-kiallitas-megnyitoja

2011. március 29., kedd

"Minden operát szeretek" - beszélgetés László Zsuzsa, aranytollas újságíró, zenetörténésszel

 -Aranytollas újságíró és zenerajongó vagy, részese a TV aranykorának. A TV kezdeti, hősi korszaka a mai generációk számára már legenda. Mikor kerültél kapcsolatba a televíziózással?

-Valóban a Magyar Televízió hőskora volt az, amikor én televíziós lettem. Zenetörténészként számtalan koncertet vezettem, ahol hallott engem néhány operaházi kolléga, többek között Tarnay Gyula, aki korának kiváló tenoristája volt. Megígérte, hogy beajánl a televízióhoz. Elkérte a címet, telefonszámot, eltelt néhány hét és kaptam egy értesítést a Szabadság tér 17-ből, hogy a Magyar Televízió bemondó tanfolyamot indít és kérik, menjek el a meghallgatásra.

Forrás: www.muosz.hu

Szent áhítattal léptem be az épületbe. Bevezettek a sminkszobába, leültettek egy tükör elé, a sminkes kifestett. Dupla sor volt a sminkszobában és a hátam mögötti sorból egyszer csak egy gyönyörű szép férfihangot hallottam. Sinkovits Imrét sminkelték. Teljesen meg voltam hatva. Sinkovitsot addig csak a nézőtérről ismertem, aztán elteltek az évek és elég sokat dolgoztam a művész úrral, Az ismeretségből barátság lett, és nemcsak vele, a családjával is. Annyira, hogy pont a napokban vettem elő egy Petőfi kötetet, amiben megtaláltam két írását. Jóval később, már aktív televíziósként csináltam egy nagy riportot a gólyákról, és Imrét kértem meg, hogy Petőfi: A gólya című versének az elejét és a végét mondja el, erre vágtuk rá a képeket. Legépeltem a verset és odaadtam Imrének, ő arról olvasta fel. Erre a gépelt papírra ráírta, hogy „köszönöm, hogy közös kedvencünkről, a gólyáról szólhattam, szeretettel Imre.”