2010. január 30., szombat

Fotókiállítás a Nagytétényi könyvtárban

SI
Meghívó

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Nagytétényi Könyvtára
szeretettel meghívja Önt, családját és kedves barátait
2010. február 1-én 17-órakor

Mohainé Burián Mária Ágnes
„Mágnes”


ÁLLATVILÁG
című fotókiállítására


A kiállítást megnyitja: Keczely Gabriella főiskolai tanár
Közreműködik: Bánky Tibor és Kemény János költő

A kiállítás megtekinthető:
Budapest XXII. Nagytétényi út 264.
(Megközelíthető: 33-as busz Petőfi Sándor utcai megállónál.)

2010. február 1-28-ig.
H, Sz, P: 14-19 óráig, K, Cs: 10-15 óráig

2010. január 28., csütörtök

Amatőrművészeti kiállítás a Budapesti Művelődési Központban

SI

Amatőrművészeti kiállítás a BMK Galériában
A Budapesti Művelődési Központban

2010. január 12-től január 31-éig tekinthető meg a BMK Galériában
a XXV. Vizuális Művészeti Hónap
iparművészet és grafika–kisplasztika –szobrászat pályázat kiállítása.

Az iparművészeti pályázat kiállítói>>>
A grafika-kisplasztika-szobrászat pályázat kiállítói>>>.

A BMK Galéria honlapja
A kiállítást megnyitotta: BÁLVÁNYOS HUBA grafikusművész, főiskolai tanár
Nyitva tartás:
• hétfőtől–péntekig 8.00–20.00,
• szombaton 9.00–18.00 óráig,
• vasárnap csak rendezvény idején.

A program támogatója: A Nemzeti Kulturális Alap

ELÉRHETŐSÉG
Cím: 1119 Budapest, Etele út 55.
Telefon: (1) 371-2760
Fax: (1) 371-2761
E-mail:bmk@bmk

2010. január 27., szerda

Degas-tól Picassóig a Szépművészeti Múzeum új kiállítása

SI

Francia mesterművek a moszkvai Puskin Múzeumból
2010. január 28 – 2010. április 25.
„A moszkvai Puskin Múzeum páratlanul gazdag gyűjteményéből válogatott remekműveket mutat be a Szépművészeti Múzeum január végén nyíló kiállítása. A tárlaton kiállított ötvenöt mű a francia festészet a 19. század közepétől a 20. század elejéig tartó időszakáról ad áttekintést. Az április végéig látható kiállításon az impresszionizmus, a 19. század utolsó évtizedének szimbolizmusa, a fauve-ok és a kubisták által fémjelzett első avantgárd mozgalmak fontosabb műveivel találkozhatnak a látogatók, akik többek között Courbet, Corot, Degas, Manet, Monet, Renoir, Gauguin, Van Gogh, Toulouse-Lautrec, Cézanne, Matisse és Picasso remekműveinek segítségével kaphatnak képet a korszakról.

A budapesti kiállítás, amely ezt megelőzően a svájci Martignyban, a Pierre Gianadda Alapítvány kiállítótermében volt látható, nem csupán a modern festészet kialakulásáról és fontosabb irányzatairól kíván képet adni, hanem az 19-20. század fordulójának két kiváló orosz műgyűjtője, Ivan Morozov és Szergej Scsukin előtt is tiszteleg. A most Budapesten látható remekművek zöme ugyanis a két vagyonos moszkvai textilgyáros hajdani, világviszonylatban is rendkívül gazdag gyűjteményéből származik. A Puskin Múzeum kollekciójából kiválasztott ötvenöt mű a francia művészet legdinamikusabb időszakáról ad időrendi áttekintést. A 19. század közepétől a 20. század elejéig terjedő hat évtized különféle irányzatait képviselő legkiválóbb alkotók munkáinak jelentős része művészeti albumokból már jól ismert. Degas Fényképésznek modellt álló táncosnője, Paul Cézanne Sainte-Victoire hegyről készült sorozatának egyik korai darabja, Monet Híd a tavon, Renoir: Kertben című képe, Gauguin egyik Tahitin készült alkotása, a Matamoe, Van Gogh meglepő témájú festménye, a Börtönudvar, illetve Matisse Sarkantyúvirág című képe. A tánc című képe, vagy Picasso fiatal Harlekinje mind-mind kiemelkedő jelentőségű alkotásai a korszaknak. A kiállítás nyolc részre tagolva mutatja be az izgalmas művészettörténeti időszakot. A Realizmus, a Barbizoni iskola, az Impresszionizmus, a Cézanne, a Modernizmus elindítói, a Szimbolizmus, a Fauves festők, valamint az Avantgárd indulása című szekciók segítik rendszerezni a kiállított műveket.

Számos példa bizonyítja, hogy a művészet egyetemes megújulási folyamatában milyen meghatározó szerepet játszottak a gyűjtők és a műkereskedők: nemcsak megélhetést, hanem hírverést, elismerést biztosítottak a közvélemény által olykor meg nem értett és elutasított úttörő alkotóknak. Az új polgári műkereskedő típusa a párizsi művészet nagy reformereinek első viharos fellépéseivel egy időben és egymást kölcsönösen erősítve jelent meg a 19. század végén. A változásoknak nem csak a francia műkereskedők voltak szemtanúi, hanem külföldről érkezett művészetbarátok is, akik tevékeny részt vállaltak a párizsi fejlemények nemzetközi terjesztésében. Az amerikaiak mellett az orosz műgyűjtők elsőként vállalták az impresszionisták képeinek és a későbbi kísérletező művészek alkotásoknak külföldi megismertetését. Párizsi kollégáik korabeli vásárlásainak nagy része olyan képtárakba került, mint a Louvre, a Musée du Petit-Palais majd a Musée d’Orsay. A 19. és 20. század fordulójának párizsi művészeti életével közvetlen személyes kapcsolatot tartó orosz műgyűjtők, elsősorban Ivan Morozov és Szergej Scsukin később államosított műgyűjteményének pedig Oroszország nagy közgyűjteményei köszönhetik gazdagságukat.

Ivan Morozov és Szergej Scsukin a 19. századi műgyűjtők új generációjához taroztak, akik vagyonukat nem családi származásuknak, hanem tehetségüknek és az ipari forradalmat követő konjunktúrának köszönhették. A textilgyárosok jövedelmük jelentős részét legendás üzleti érzékük és különleges megérzésüknek köszönhetően az akkor még kevésbé ismert új francia képzőművészeti alkotások vásárlására áldozták. Kettőjük közül az óvatosabb Morozov volt, aki a különböző irányzatok mindegyikéből (impresszionisták, Fauve-ok, Nabis csoport) válogatott. A kiállításon szereplő Renoir, Degas, Cézanne és Denis festmények az ő gyűjteményéből valók. A vállalkozó szellemű Scsukin Monet, Gauguin, Picasso művészetének megszállottja volt, de nem csak az általuk jegyzett alkotásokat gyűjtötte nagy szenvedéllyel. Hosszú távú kapcsolat fűzte Matisse-hoz, aki a mostani kiállítás egyik kiemelkedő alkotását, a Sarkantyúvirágot festette. A tánc című képet is Scsukin megrendelésére készítette. A két moszkvai gyűjtő nem csak remek érzékekkel vásárolta az alkotásokat, hanem a gyűjteménynek otthont adó palotájuk is nyitva állt a fiatal, művészet iránt fogékony társaság előtt, akik így még azelőtt találkozhattak a francia festők alkotásaival, mielőtt azok igazán ismeretté váltak volna. Az orosz gyűjtőket ma talán Paul Mellon vagy Solomon Guggenheim amerikai gyűjtőkkel emlegetnénk egy lapon, ha a történelem közbe nem szól. Az orosz magánvagyonokat azonban az 1917-es bolsevik hatalomátvétel után államosították, Scsukin és Morozov pedig elhagyták Oroszországot. A festmények a 20-as évek végén a Modern Nyugati Művészet Állami Múzeumába kerültek, majd a II. világháborút követően, Sztálin döntése alapján a Puskin Múzeum és az Ermitázs raktáraiba, ahonnan csak a 60-as években kerülhettek ki újra a nagyközönség elé. A Puskin Múzeum anyagából válogatott kiállítást 1978-ban már láthatott a budapesti nagyközönség, de a művek zöme most szerepel először Magyarországon.

A moszkvai múzeum és a Szépművészeti együttműködése nem merül ki a Degas-tól Picassóig című kiállítás mostani vendégszereplésével, ugyanis idén nyáron a budapesti múzeum Régi Képtárának anyagának remekműveiből válogatott tárlat mutatkozik be az orosz fővárosban.

Belépők a Szépművészeti Múzeum kiállításainál már megszokott módon nemcsak a pénztárakban, hanem interneten és az ismert jegyirodákban is megvásárolhatóak.

A kiállítás főkurátora Irina Antonova a Puskin Múzeum főigazgatója, társkurátora Alekszej Petuhov és Anna Poznanszkaja. A tárlat hazai rendezője Tóth Ferenc művészettörténész.”
Forrás: http://www.szepmuveszeti.hu

2010-01-27
Degas to Picasso
French Masterpieces from the Pushkin Museum, Moscow

28 January 2010 – 25 April 2010

In its exhibition to open at the end of January the Museum of Fine Arts will display selected masterpieces from the uniquely wealthy collection of the Pushkin Museum in Moscow. The fifty-five works in the exhibition provide an overview of French painting from the middle of the nineteenth century to the beginning of the twentieth. The show runs until the middle of April and will greet visitors with prominent works of Impressionism, Symbolism from the last decade of the nineteenth century, and the first avant-garde movements bearing the stamp of the Fauves and the Cubists. The period is conjured up through masterpieces by Courbet, Corot, Degas, Manet, Monet, Renoir, Gauguin, Van Gogh, Toulouse-Lautrec, Cézanne, Matisse and Picasso and others.

The Budapest exhibition, which could previously be seen in the exhibition halls of the Pierre Gianadda Foundation in Martigny, Switzerland, does not merely seek to present a picture of the development and most important trends in modern French painting but also to pay tribute to two outstanding Russian collectors active at the turn of the nineteenth and twentieth centuries, Ivan Morozov and Sergei Shchukin. The bulk of the masterpieces in the present Budapest exhibition originate from the extraordinarily rich, internationally acclaimed collections of these two wealthy Russian textile manufacturers. The fifty-five works selected from the Pushkin Museum’s collection provide a chronological overview of the most dynamic period in French art. The greater part of the works by the pre-eminent artists that represent trends spanning six decades, from the mid-nineteenth century to the early twentieth, are well known from art albums. The eight separate chapters of the exhibition present this exciting period of art history through masterpieces of remarkable significance: Degas’ Dancer at the Photographer’s, Mount Sainte-Victoire - one of the early pieces from a series painted by Paul Cézanne -, Monet's Bridge over a Pond of Water Lilies, Renoir's In the Garden, Matamoe - one of Gauguin's canvases painted in Tahiti, In the Prison Courtyard - a painting by Van Gogh with a surprising theme -, Nasturtiums with the Painting “Dance” by Matisse, and Picasso's Acrobat and Young Harlequin. The sections titled Realism, The Barbizon School, Impressionism, Cézanne, Founders of Modernism, Symbolism, The Fauves, and The Start of the Avant-garde provide the systematic framework for the displayed works.

Numerous examples serve to demonstrate what a definitive role art collectors and art dealers played in the process of art's universal renaissance, ensuring a livelihood for pioneering artists who were neither understood nor accepted by the public opinion of the time, and bringing them publicity and recognition. Mutually reinforcing each other’s activities in the late-nineteenth century, the new bourgeois art dealer emerged simultaneously with the first great reformers who created a great stir on the Parisian art scene at the time. It was not only the French art dealers who were witness to the changes, as foreign patrons of the arts also actively contributed to the international proliferation of the developments they encountered in Paris. Alongside the Americans, Russian art collectors were the first to undertake the task of introducing the works of the Impressionists and later those of experimental artists to an international audience. The greater part of the purchases by their Parisian colleagues found their way to the galleries of the Louvre, the Musée du Petit-Palais and the Musée d’Orsay. In Russia, the expansion of the large public collections can be attributed to the nationalisation of art collections, and especially those of Ivan Morozov and Sergei Shchukin, Russian art collectors who had maintained direct personal contact with the Parisian art world at the turn of the nineteenth and twentieth centuries.

Ivan Morozov and Sergei Shchukin belonged to the new generation of nineteenth-century art collectors, which owed their fortunes to their own endeavours and the prosperity that followed the industrial boom rather than to their family background. They devoted most of the income - which they derived from their legendary business acumen and special intuition - to purchasing new French works of fine art little known at the time. Of the two businessmen, Morozov was the more cautious and in his purchases focussed equally on each of the new trends (Impressionists, the Fauves, the Nabis). The paintings in the exhibition by Renoir, Degas, Cézanne and Denis came from his collection. The more daring of the two men, Shchukin, was obsessed with the works of Monet, Gauguin, Picasso, but he did not restrict his passionate collecting to works by these artists. He formed a lasting relationship with Matisse, who painted one of the most outstanding pieces in the exhibition, Nasturtiums with the Painting “Dance”, on a commission from Shchukin. The two collectors from Moscow not only purchased works of art with their exquisite taste but also threw open their palaces housing their collections to young art enthusiasts who were thus given the opportunity to see the works of French painters before they became generally known. These Russian collectors could well be mentioned alongside Paul Mellon or Solomon Guggenheim, had history not intervened: Russian private property was nationalised in 1917 after the Bolsheviks seized power, and prompted Shchukin and Morozov to leave Russia. By the end of the 1920s these nationalised paintings had been placed in the State Museum of Modern Western Art. Following World War II, on the basis of a decision made by Stalin, they were hidden away in the vaults of the Pushkin Museum and the Hermitage, where they languished until the 1060s, when they were again displayed to the public. An exhibition of works selected from the material of the Pushkin Museum was staged in Budapest in 1978, but the majority of the masterpieces in the present show have not yet been displayed in Hungary.

The co-operation between the museums in Moscow and Budapest is not limited to the present exhibition, Degas to Picasso, since masterpieces selected from the material of the Old Masters’ Gallery of the Museum of Fine Arts will debut in the Russian capital this summer.

Tickets for the exhibitions in the Museum of Fine Arts can be purchased as usual: at the museum’s ticket desks, online at www.jegymester.hu, and at booking offices.

The chief curator of the exhibition is Irina Antonova, Director-General of the Pushkin Museum.
Associate curators are Aleksei Petukhov and Anna Poznanskaia.
The Hungarian organiser of the exhibition is art historian Ferenc Tóth.

Beethoven-maraton műhelybeszélgetés a Művészetek Palotájában

MEGHÍVÓ

A Művészetek Palotája meghívja Önt

Műhelybeszélgetések

című sorozatának következő előadására, melyre

2010. február 3-án, szerdán 17.30 órai kezdettel kerül sor,

a Művészetek Palotája Lépcsőtermében

(a földszinten, a Bohém Étterem bejárata mellett.)


Az előadás témája:

Beethoven-maraton

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, Fesztivál Színház (2010. február 21)

Az egész napos műsorban Beethoven művei hangzanak el, két helyszínen, vezető magyar zenekarok és prominens művészek közreműködésével, az Előadóteremben pedig Beethovennel kapcsolatos filmeket, koncertfelvételeket vetítünk.

Meghívott vendég:

Körner Tamás, a Budapesti Fesztiválzenekar igazgatója

Várjon Dénes zongoraművész

Műsorvezető: Fenyő Gábor, a Művészetek Palotája szerkesztője

Az előadást hang- és képfelvételekkel illusztráljuk.


A Műhelybeszélgetésekre a belépés díjtalan,

vendégeinket teával kínáljuk.

Minden érdeklődőt szívesen látunk!