2018. február 25., vasárnap

Programok és tárlatvezetés a Magyar Nemzeti Galériában

SI
2018. Február 28
szerda
14:00 A Modern idők című állandó kiállítás kiemelt művei - Önkéntesek tárlatvezetése angolul
2018. Március 1
csütörtök
14:00 A Gótikus Gyűjtemény kiemelt művei - Önkéntesek tárlatvezetése angolul
2018. Március 2
péntek
14:00 A Modern idők című állandó kiállítás kiemelt művei - Önkéntesek tárlatvezetése angolul
2018. Március 3
szombat
14:00 Remekművek a 19. századi gyűjteményben - Önkéntesek tárlatvezetése angolul
2018. Március 4
vasárnap
2018. Március 10
szombat

  •  

Sajtókévéház a Műcsarnokban

SI


Szeretettel várjuk a Múzeumi Sajtókávéházra
2018. február 28. szerdán 16 órára a Műcsarnokba.
Program:
Demeter Judit sajtókávéház vezető üdvözli a megjelenteket.
16-18- ig
A kilenc műteremből tárlategyüttes és a Derkovics
képzőművészeti ösztöndíjasok pályázati kiállítása.
Nine ateliers
19 óra
Sandro Miller: Malkocich, Malkovich, Malkovich című
kiállítás megnyitója.


  Demeter Judit Sajtókávéház vezető

A magángyűjtemények titkai dokumentumfilmen, olasz ismeretterjesztő film

SI

Kincseskamrák: A csodák világa


Kncseskamrák: A csodák világa
feliratos olasz ismeretterjesztő film, 90 perc, 2017
rendező: Francesco Invernizzi


Március 8-tól látható országszerte a művészmozikban a Vatikáni Múzeum 3D és a Firenze és az Uffizi képtár 3D alkotóinak új művészeti ismeretterjesztő filmje, amely a Wunderkammer-ek történetét mutatja be a középkortól napjainkig.
A Wunderkammer ( „kincseskamra” vagy ahogy a franciák nevezik: cabinet de curiosités) fogalma királyok, császárok és magas rangú arisztokrata gyűjtők köreiben alakult ki a 16. században, tulajdonképpen nem más, mind „az egész világ egyetlen szobában, amely összeköti a múltat és a jelent”. A szenvedélyes – és jómódú – gyűjtők hosszú évek, évtizedek munkájával saját otthonukban építették fel a világ minden tájáról származó egzotikus tárgyakból és értékes ritkaságokból álló kis univerzumukat.
A Kincseskamrák – A csodák világa c. látványos ismeretterjesztő film ezekbe a rendkívüli gyűjteményekbe nyújt betekintést, amelynek különleges tárgyai a legkülönbözőbb korokból és földrészekről származnak. Megismerhetjük a múltbéli gyűjteményeket a kis méretű reneszánsz-kori kamrácskáktól kezdve – melyek a 19. század során a mai kor legnagyobb múzeumainak alapjául szolgáltak – a jelenkori kincseskamrákig, amelyeknek manapság szalonok, villák vagy kastélyok adnak otthont. A hat részből álló narratíva minden epizódjában a téma szakértői – egyetemi professzorok, múzeumi kurátorok, művészettörténészek és galériatulajdonosok – kalauzolják végig a nézőt, és maguk a modern gyűjtők is elmesélik saját történeteiket, utazásaikat és természetesen bemutatják büszkeségüket: a kincsestárjukat is, amelyek az érzelmek széles skáláját képesek kiváltani a kíváncsiságtól kezdve a vágyon, félelmen és misztikumon át egészen a döbbenetig. Az izgalmas dokumentumfilmben számos mindezidáig megközelíthetetlen francia, olasz, osztrák és angol magángyűjtemény feltárul.
A filmet március 8-tól vetítik a hazai művészmozik, magyar felirattal, a Pannonia Entertainment forgalmazásában.

A filmben megszólaló szakértők:
Alexis Kugel – Gyűjtő és műkereskedő
Luca Cableri – Gyűjtő, galéria tulajdonos
Jean Hubert Martin – A Pomidou Központ tiszteletbeli elnöke
David Ghezelbash – Galéria tulajdonos és a Műkereskedők Nemzetközi Szövetségének elnöke
Loic Malle – Gyűjtő és galéria tulajdonos
Roberto Balzani – A Bolognai Egyetem Múzeum Hálózatának igazgatója
Annalisa Zanni – A milánói Poldi Pezzoli Múzeum igazgatója
Lavinia Galli – Az eddigi leglátogatottabb olasz Wunderkammer kiállítás kurátora
Jeacques Garcia – Gyűjtő és belsőépítész, designer
Viktor Wynd – Gyűjtő, galéria tulajdonos, a londoni Wiktor Wynd Múzeum igazgatója (Wiktor Wynd Museum of Curiosities, Fine Art and Natural History)
Andrea Lissoni – Senior kurátor, Tate Modern Galéria
Anna Maria Maggiore – igazgató, MUDEC (Museo Delle Culture Milan)
Pierre Payroll – Gyűjtő, művész, belsőépítész, designer
Bruce Boucher –  Igazgató,  Sir John Soane’s Museum

Zsarnai Gábor
 

2018. február 18., vasárnap

A Műcsarnok új kiállítása: Kilenc műteremből | Lajtai Péter: Ideje van mindennek

SI

Kilenc műteremből - Lajtai Péter: Ideje van mindennek

Kiállításom címét Salamon Példabeszédéből kölcsönöztem. Ahogy a bölcs költő-király írja, ideje van a születésnek és a halálnak, a rombolásnak és az építésnek, a sírásnak és a nevetésnek, a hallgatásnak és a beszédnek, a háborúnak és a békének. A teljes szöveg 14 fogalompárt sorol fel. A szerző először mindig a rosszat említi, az elkerülendőt, majd ellentétét, a jót, a követendőt. Úgy tűnik, fontos a sorrend: megtörténik a rossz, de vigasztaljon cserébe a jó. Van azonban egy kivétel, éppen az első mondatban, ahol ez látszatra megfordul, a születés áll a rossz helyén, és a halál a vigasz. A felcserélt sorrendnek a magyarázata a remény. A születéssel érdemessé kell válnunk az életre, de a bölcs fél, hogy ez nem lesz maradéktalan siker. A halál után azonban már nem véthetünk senkinek, s ez jó. A játszma tehát, az aktív felnőttkor során meghozott döntéseink következménye. Erről szól a kiállítás.
Lajtai Péter

Magunkra-eszmélésünk stációképeit Lajtai Péter monumentális festői gesztussal fogalmazza meg. Az erőteljes, határozott színfoltok távolról szemlélt szépsége mögött számtalan gazdagon rétegzett, aprólékos, soha nem ismétlődő képi részletből, töredékből, finom vizuális elmozdulásokból nyugtalanító, homályos, kétértelmű, veszedelmes és ugyanakkor reményteljes, megértő szeretettel teli, biztató tartalmakat is hordozó zónák bontakoznak ki. Az Ádám és Éva, őstermelők című mű a jó és rossz tudás egyszerre való jelenlétét, s azok örök szembenállását veti fel. Egy visszavonhatatlanul beköszöntött, globális érvényű, minden jelenségre kiterjedő váltás kaotikus állapotát az Egy korszak vége című munka járja körül a veszélyre figyelmeztető hangsúllyal. A határhelyzetekben gyakorta eluralkodó, a meghaladásra érettet új színekre mázoló önáltató magatartást a Zöld fordulat No.1 című munka elemzi. A Hegyi beszéd. Befejezetlen című alkotásban a talmi, rejtő felületi csomagolórétegek alatti etikai tartalomra irányítja figyelmünket a művész, amely elől legtöbbször kényelmes kitérő utakat választunk. A Zentől nyugatra No.1. nehezen megválaszolható, nyugtalanító kérdéseket tesz fel a világméretű fogyasztáskultúra jelensége kapcsán.
Medve Mihály, a kiállítás kurátora

http://www.mucsarnok.hu/kiallitasok/kiallitasok.php?mid=O56mxQj7N4PiQ6x20vkTEw&tax=560c5eec6098a

Fordította: Wintersteinné Német Éva műfordító

SI
Wintersteinné Német Éva magyar - orosz - német szakos tanár műfordításai:



Nyikolaj Gribacsov: Egy nappal és két éjszaka (W. Német Éva fordítása), SzI 1980/10
Marija Rolnikaite: Hosszú hallgatás (W. Német Éva fordítása), 1982.
Foma Jermakov: Petőfi és az udmurt irodalom (W. Német Éva fordítása), 1976.
Alekszandr Fridljandszkij: A Gorkij utcai Druzsba (W. Német Éva ) 1976
Rimma Kovalenko: Mostohaapa (W. Német Éva fordítása) 1976/8
Hrant Bagrazjan: Örökké égő fájdalom (W. Német Éva fordítása) 1986
Szuliko Zsgenti és Vlagyimir Monahov írásai ( W. Német Éva fordítása)
Csakovszkij: Blokád 1975.
Kudravec: Ünnep előtt 1984.
Lemberik: A harmadik tartalék 1984.
Kolikalov: Neszek az éjszakában 1980.
Kraszilnyikov, Genagyij: Várakozás 1975/6
Granyin, Danyiil- Igor Talankin: A célpont kijelölése 1975/8

Izrail Mojszejevics Metter: Éjjel
Valentyin Raszpuzyin: Franciaórák

Stefanie Zweig: Hontalanul otthon
                           Álom a paradicsomról
                          Karibu - Isten hozott..
                           Az álmok mégis Afrikában maradtak
Angela Sommer-Bodenburg: Hanna, Isten legkisebb angyala
 








hivatkozás:
 https://www.google.hu/search?q=ford%C3%ADtotta+%22+Wintersteinn%C3%A9+N%C3%A9met+%C3%89va%22&client=firefox-b&dcr=0&source=lnms&sa=X&ved=0ahUKEwjXqPaSt7DZAhWOLlAKHeZqDaIQ_AUICSgA&biw=933&bih=567&dpr=1.5

2018. február 15., csütörtök

Siófok városssá nyilvánításásának 50 éve

SI

Siófok 50 – Ahol Elizabeth Taylor és Richard Burton nyaralt
Siófok főteréről és a Petőfi sétányról ma már a pezsgő élet, a kimeríthetetlen szórakozási lehetőségek, a kiváló éttermek és a nyaralók színes forgataga jut eszükbe. Öt évtizeddel ezelőtt a város egészen más arcát mutatta, mint ma. Siófok idén ünnepli várossá avatásának 50 éves jubileumát.
1968. december 29-én, 50 évvel ezelőtt egy település nagy lépést tett az ország életében. Siófok, a Balaton legnagyobb települése hivatalosan is megkapta a városi rangot. „A két világháború pusztítása után az akkor már majd egy évszázada működő üdülőtelep, és az ott lakó generációk kemény munkáját jutalmazta ez a nap. Az 50-es évekre helyreállították a város ikonikus víztornyát, amely 1912-ben épült Gergely Jenő és Gut Árpád tervei alapján, valamint az elektromosságot is bevezették az aszófői áramfejlesztő üzemből. Lassacskán Siófok is fényes pont lett az égen, mikor egyenként felgyúltak a partmenti sétányokon a lámpák” – meséli Laki Judit a siófoki könyvtár igazgatója.
Az üdülőtelep fejlesztése egyre inkább a tömegek nyaraltatása felé tolódott, és a Balaton mindenki számára elérhető lett. Siófok volt az a hely, ahol minden korosztály, minden társadalmi réteg együtt pihent. Már két évvel korábban, 1966-ban megnyitott a tizenhárom emeletes Európa szálló, ahol a magyar nyaralókkal együtt pihent Elizabeth Taylor és akkori férje Richard Burton, vagy akár az iráni sah. Sokan emlékezhetnek is még az ekkortájt divatossá vált táboroztatás élményeire is, amire a mai idősebb korosztály leginkább jóleső nosztalgiával gondol vissza.
Siófok már 1968 előtt is legendás történetek születésének színhelye volt. Egyes épületek, amelyek hozzátartoznak Siófok kultúrtörténetéhez, ilyen volt az egykori Vitéz panzió, amelyet Karinthy Frigyes második otthonának is neveztek. Az írót kortársai, például Rejtő Jenő vagy Rippl-Rónai József is gyakran meglátogatta itt. Karinthy egy augusztusi napon ebben a házban halt meg, így a Vitéz panzió később Karinthy-villaként került be a helyi köznyelvbe. A legendás házat 2013-ban árverésre bocsájtották. Ám ha az 50 évvel ezelőtti városra tekintünk vissza, továbbra is rengeteg olyan épületet látnánk, ahova ma is betérhetnek a látogatók.  A Matróz, a Kálmán sétány, a Kertmozi mind a várossá nyilvánítás évtizedében, vagy az utána következő pár évben létesült. „Vannak olyan épületek is, amik ma már csak emlékként élnek, mint például az Orion bár. Természetesen azóta is folyamatosan fejlesztéseket és felújításokat élt meg a város, de azok a bizonyos pontok a mai gimnazistáknak, és a pihenni vágyó öregebb korosztálynak ugyanúgy közös pontot jelenthetnek” - mondja Laki Judit.  1968-ra Siófok elérte a 10.000 állandó lakost, ami a nyári időszakban sokszorosára duzzadhatott. Már ekkor is közkedvelt célpont volt a külföldiek körében a Balaton, de ezután megnyíltak a lehetőségek olyan kulturális és szórakoztató rendezvények szervezésére, amelyek jelentősen meghatározták a város arculatát a következő években. Így telt az 1968. év, amikor Siófoknak mind tömegközlekedésben, népességben, infrastruktúrában sikerült kielégítenie azon igényeket, hogy a kórház átadásával együtt ünnepélyesen is várossá avathassák.


Siófok neve mára összeforrt a családi nyaralások, a jó vendéglők, a fürdőzés és kikapcsolódás, szórakozás élményével. Az ötven éves évfordulót a város egész éven át tartó, fantasztikus rendezvénysorozattal, koncertekkel, fesztiválokkal, valamint történeti és képzőművészeti kiállításokkal, vetélkedőkkel ünnepli. A húsvéti hosszú hétvégére például érdemes előre szállást foglalni, mert akkor rendezik a Húsvéti Nyuladalmat, megkezdődik a hajózási szezon a Balatonon, izgalmas programokkal, sétahajókkal, gyerekhajókkal várja Siófok a városba látogatókat három napon át. Siófok így a család minden tagjának és minden generációnak egész évben tartalmas kikapcsolódási lehetőséget kínál, ismét bizonyítva, hogy idén is „Itt kezdődik a Balaton”!


Az összes program és egyéb információk itt: www.siofokportal.com
Facebook: https://www.facebook.com/hellosiofok/

2018. február 12., hétfő

Te jössz?! Kiállítás a társasjátékokról a Kiscelli Múzeumban

SI


H-1037 Budapest, Kiscelli u.108.

Te jössz?! Kiállítás a társasjátékokról 


2018. február 15. és 2018 április 29. között a Kiscelli Múzeum templomterében


A társasjátékozás napjainkban virágkorát éli. A kiállításon bebarangoljuk a társasjátékok világát az Országos Kaszinótól a szabadulószobákig, a malomtól a propaganda játékokon át a Catanig. Vigyázat, interaktív!

Mi is az a társasjáték?


Alig több mint 100 éve olyan játékokat neveztek így, mint a bújócska, a zálogosdi, a barkochba vagy a sport és ügyességi játékok. Azóta az elemekből felépíthető-variálható táblák, a játékosok által irányított komplex karakterek, a filmszerűen összetett sztorik korát éljük.

Szimbólumok nyomában

Ki hinné, hogy a malomjáték ábrája a barlangrajzokig visszavezethető? Hogy a világ sorsát arany játéktáblán eldöntő germán istenek, vagy az egyes napok szerencséjét a naptáron való kockázással biztosító egyiptomiak a mai spílerek és gémerek elődjei?

Grafikusok, művészek

A legjobb magyar társasjátékok olyan neves művészek keze alól kerültek ki, mint Bortnyik Sándor vagy Pályi Jenő. Pályi mint a Piatnik alkalmazásában álló grafikus, plakátok és könyvillusztrációk mellett a harmincas-negyvenes években számos társasjátékot is tervezett. Az államosítás után létrehozott Játékfelülbíráló Bizottság szigorú ideológiai ellenőrzése alatt dolgozó grafikusok is szóba kerülnek.

A főváros a játékokban 

Hol csak egy-egy helyszínt, máskor egész Budapestet bebarangolhatjuk a táblán. A kártyalapokon és a játékterepen felbukkanó helyek nemcsak a város fejlődésének egy pillanatát illusztrálják, hanem a korszak ideológiáját is tükrözik. Míg a harmincas években hátat fordítva kellett elfutnunk a ’48-as osztrák parancsnok, Hentzi-emlékművétől, addig az államosítás után az Úttörő táborba vezették utunk a budai hegyvidéken játszódó társasok.


KAPCSOLÓDÓ PROGRAMOK:


Játékosok napja a Játszóház Projekttel
február 17. 10:00 – 20:00
 

A Te jössz?! Kiállítás a társasjátékokról című tárlatunk alkalmából hosszú nyitvatartással és sok társasjátékkal várjuk látogatóinkat.

A Játszóház Projekt közreműködésével megelevenedik a Kiscelli Múzeum barokk szoborcsarnoka, ahol a legújabb és legnépszerűbb mai társasok kipróbálására lesz lehetőség játékos kedvű felnőtteknek, gémereknek és gyerekeknek egyaránt. Játékra fel!

Belépő: 1600 Ft/800 Ft, mellyel a kiállítás is megtekinthető
Regisztrálni lehet a kapcsolat@kiscellimuzeum.hu-n, de a regisztráció nem kötelező


Dobókockával a múzeumban

február 25. 10:30 - 12:00

A Te jössz?! Kiállítás a társasjátékokról című tárlatunkból inspirálódva zsebtársast készítünk.

A mini-játék során a múzeumban kell végiglépkedni, és ha a szerencse is mellénk szegődik, rejtekajtók és titkos folyosók segítségével rövidíthetjük meg a célhoz vezető utat. De vigyázat! A múzeum csapdákat is rejt, amik akár egyenesen a startvonalhoz is visszarepíthetnek.

A foglalkozást Fatér Anna képzőművész vezeti, a játék egyedi terv alapján készül. Minden résztvevőnek egy társasjáték-alapot biztosítunk.  A foglalkozást 6 éves kortól ajánljuk.

Belépő: 2400 Ft/fő, mellyel a kiállítás is megtekinthető. Regisztráció kötelező a kapcsolat@kiscellimuzeum.hu-n (max 20 fő)